MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1984. február 28.

2/197. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-69. • 1984. február 28. - Napirend: - 1. Javaslat a KB 1983. október 12-ei - a szakszervezeti munka fejlesztéséről szóló - állásfoglalásából adódó pártpolitikai feladatokra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-11.

Az itt jelenlévő szakszervezeti vezetőket kérem, hogy tudatosan segitsék a brigádmozgalmat és még nagyobb léptekkel haladjunk előre, mert ez közös feladatunk. A brigádvezetőkkel, a dolgozókkal, a szakszervezeti vezetőkkel együtt lehet előrelépni. A szakszervezeti vezetők vegyék figyelembe a brigádvezetői értekezleteken elhangzó véleményeket, javaslatokat. A javaslatok összessége segitségére lehet ennek a mozgalomnak a munkájában. A határozati javaslatot jónak tartom, elfogadásra ajánlom. J_á_m_b_o_r _Miklós elvtársj_ magam is .jó eső érzéssel hallgattam a Beszámolót es ugy itelem meg, hogy valóban reálisan tárta a megyei Pártbizottság elé a helyzetet a szakszervezeti munka összességének értékelését, a párt és szakszervezetek ezzel kapcsolatos magatartását. Talán nem árt a munkának és a mozgalomnak sem, ha azt mondom, mi egy kicsit önmagunk munkáját is kritikusan értékeljük és fogjuk fel, de munkánkat jobbitani, jobbá tenni szeretnénk. Összevetve az Írásban kiadott anyaggal a szóbeli kiegészítést, a munkáról a kettő képez egy egészek, ezért azt kérem, hogy a szóban elhangzott beszámoló bizonyos részei az anyag véglegesítésénél kapjanak helyet. A KB. határozatával kapcsolatosan, mely a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából is nagyon fontos, a szövetségi politika megvalósítását erősebbé, jobbá kell tenni. A bérből, és fizetésből élők tagjai a szakszervezetnek, a társadalom minden rétegéből ágazatából van szakszervezeti tag. Ebben a rétegben megtalálható a fizikai munkás, értelmiség stb, s ha a rétegpolitikát megfelelően végezzük, a tömegkapcsolat erősitésére, előbbrevitelére adunk lehetőséget, mely a párt politikájának megvalósítását célozzák. Időszerűnek tartom a pártosság fogalmának erősítését és terjesztését különböző munkahelyeken. A demokratizmus ezen fogalmak közé tartozik, aminek alagán végezzük munkánkat, amit tőlünk elvárnak. A következő kérdés több felszólaló részéről elhangzott már, hogy tulajdonképpen itt egy folyamatról van szó. Az 1956-tól kialakult időszak az, amelyre az összértékelés során adott választ a Központi Bizottság határozata. Ezidő alatt volt egy un. jó politikai körülmények közötti folyamat, amikor politikai, gazdasági dolgaink zavartalanul alakultak. Akkor jobb volt a párt és a szakszervezet munkája is. A 70-es évek második felétől nehezedett a kül- és belpolitika, a gazdasági munka, akkor nehezebbé vált a párt és a szakszervezet munkája is. A bizalmi jog szélesitése és a munkahelyi demokrácia,a bizalmi testület létrehozása. A dolgozók nagyrészének az első időszaktól kezdve szimpatikus volt az elhatározás, mégis nagy erőfeszítéssel, gyötrődéssel valósult meg. Gondként jelentkezett, hogy a bizalmi megfelelő partnere-e a gazdasági vezetőnek? Elmondhatjuk, hogy a bizalmi egyre inkább partnere tud lenni. Volt azonban olyan is aki azt számolta, hogy mibe kerül ez a munkahelyi demokrácia? Munkahelyen belül és kivül elfogadott a munkahelyi demokrácia kérdése. Nálunk nincs területi elhatárolás, azonban ezt a munkát tovább kell fejleszteni. Az anyag feldolgozása a párt, illetve szakszervezeteknél: e nagyon fontos határozat megvalósítását csak elvi alapokon való fellépéssel tudjuk biztosítani. A politika ismertetése, elfogadtatása,a végrehajtásra mozgósítás, szakszervezet nélkül nagy nehézségekbe ütközne. ^A párttagok végrehajtói legyenek a szakszervezeti munkának. Ezt azért emlitem, mert a párttagok nem mindegyikétől látjuk ezt a magatartást. Pontos, hogy ebben egységesebb legyen a politika hirdetése ? megérttetése a párttagok részéről. Folyamatában kell, hogy ismerjék a^pártszervezetek, partvezetőségek, párttagok az állásfoglalásokat és ezt kérgük tőlük számon. A munkamegosztásra vonatkozó /1966, 197V évi határozatokban precizen meg lett •