MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. november 25.

2/187. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-95. • 1982. november 25. - Napirend: - 1. Az MSZMP XII. kongresszusán hozott határozat végrehajtásának megyei tapasztalatai és a további feladatok. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-37.

értékelik a végzett munkát és felfokozott felelősséggel tervezik a jövő feladatait. Hozzászólásomban a budai járás közel 2o milliárdos iparának helyzetéről, az elmúlt években tett intézkedések hatásáról és a tervidőszak hátralévő részének várható alakulásáról szeretnék szólni. Jó érzéssel tudjuk megállapitani, hogy az elmúlt három évben, 1982. várható teljesitését is figyelembeyéve, közel 14 $-kal nőtt az ipari termelés. Ezen belül is meghatározó jelentőséggel és súllyal szerepel a vállalatok sorában a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, ahol 25 #-os; az Ipari Szerelvény és Gépgyárban 15 #-os növekedést értek el. A kisebb vállalati kategóriában a Texelektronál, az OÉÁ Dunántúli Müveinél 4o % körüli termelés-bővülést produkáltak. Joggal vethető fel a kérdés, hogy akkor, amikor országos méretekben nem ez a tendencia tapasztalható, hogy sikerült ebben az évről-évre nehezedő gazdasági helyzetben az ilyen nagyságrendű termésnövelés? A választ tömören ugy adhatjuk meg, hogy helyes volt a vállalatok fejlesztéspolitikája, a termékszerkezet átalakitása célirányosan történt és átlagot meghaladó rugalmas alkalmazkodás a piaci igényekhez. Ha az eredményekhez még hozzátesszük azt is, hogy a termelésnövekedést 3 %-kal kisebb létszámmal érték el vállalataink, akkor ez annyit jelent, hogy a termelékenység 17-18 #-kal nőtt. A felsőbb pártszervek és a saját határozataink arra köteleztek bennünket, hogy testületi ülésen több alkalommal foglalkozzunk a tőkés export növelésével. Vállalati összesenben 25 #-os növekedést sikerült elérni, de itt meg kell állapitanunk, hogy az 1982-es évéén a növekedés mértéke szerényebb az előző évinél. Ugyanakkor számunkra örvendetes, hogy az importkiváltás a korábbi éveket meghaladó dinamikával fejlődött. A fejlesztési alapok csökkenésével, a gazdasági növekedés mérséklésével és az érdekeltségi viszonyokban bekövetkezett változás eredményeként a budai járásban is csökkent az uj beruházások területén a vállalkozói kedv. Az előbbiek együttes hatása és a tőkés importtal való takarékos gazdálkodás azt eredményezte, hogy megnőtt a szerepe a hazai szellemi termékek értékének és a műszaki fejlesztési források ésszerű felhasználásának. így jutottak el vállalataink döntő többségében ahhoz a felismeréshez, hogy a gyorsan meg-