MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. május 5.

2/184. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-38. • 1982. május 5. - Napirend: - 2. A KB 1978. március 15-ei - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló - határozata végrehajtásának tapasztalatai a Váci járásban. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-6.

Krima elvtárs a feltett kérdésekre megadja a választ

; A hütőiparral összefüggésben; a 7o-es évek gyakorlatáról beszél. A hűtőipar nagy támogatást adott a bogyós gyümölcsösök telepítésére. Megszabta a támogatás mértékét és garantálta, hogy ezek a nagyhozamú málnafajták fognak dominálni a piacon. Nem váltak olyan keresetté, inkább a nagymarosi fajtára adott igényt. A gurulós málna és a többi is konzervipari feldolgozásra kellett hogy kerüljön, lem alakította ki a hütőlánc rendszerét. A délután odaszállított gyümölcsöt hajnalban vette át és romlottnak minősítette. A ZÖLDÉRT munkája; másnak minősítjük. Termeltet, felvásárol és elosztó a kereskedelemben. Gazdasági együttműködéssel váljon érdekeltté a termeltetésben is. A tenyésztési fogyatékossággal kapcsolatban; a juhászatról van szó. A tsz. a szarvasmarha állományát juhászatra cseréltette és a nagy létszámemelkedés, a takarmány szerkezete, a fogadóképesség, fertőzöttség következményeképpen nagy volt az elhullás. Ebben az évben ez az ágazat normális szintű lesz. A szövetkezeti demokráciáról; a kitűzött célokat nem tudtuk maradéktalanul megoldani. Több települést magába foglaló gazdaságnál ezt a fórumrendszert nem tudtuk kialakítani, ez nagy gyengeségünk. Az üzemi és szövetkezeti demokráciával foglalkozunk, az átgondolt gazdálkodás mindenképpen megköveteli a jobb odafigyelést. H o z z á s z ó 1 á s o k; Csonka Tibor elvtárs

; a jelentés reális képet ad arról az eredményes fejlődésről, mely a KB 1978. márciusi határozatát követően a váci járás mezőgazdasági üzemeiben bekövetkezett. A dinamikus fejlődés bemutatására néhány mutatót viszonyít a megyei átlaghoz. A szám 198o-ra elkészített értékelés alapján történt. A váci járás mezőgazdasági üzemeinek termelése 1977-hez viszonyítva háromszorosára nőtt. Ezidő alatt a megyei gazdaságok kétszeresére növelték termelésüket. A gazdálkodás eredményeként képzett nyereaíg 124 %-ra nőtt a járásban és 34 %-kal a megyében. A nyereség növekedését a váci járásban is elsősorban a termelés bővítése és kisebb mértékben a hatékonyság növelése biztosította. A különböző szabályozói változások nyereségelvonó hatását a gazdaságok a termelés volumenének bővítésével igyekeztek ellensúlyozni. Egyes szövetkezetben ezen időszak alatt 4-5»-szörösére nőtt a megtermelt termelési érték, az árbevétel. A megyei átlagnál kedvezőtlenebb természeti adottságok között gazdálkodó üzemek éltek a földrajzi és közgazdasági lehetőségekkel és a megyei kétszeres növekedésnél is nagyobb ütemben, 36o 9ó-ra növelték a kiegészítő és alapon kívüli tevékenységek termelését. Az itt képződött nyereség, a kedvezőbb pénzügyi és fejlesztési lehetőségek tették lehetővé, hogy a mezőgazdasági alaptevékenységi ágazatokban is 83 %-ra nőtt a termelés volumene. Ez a növekedés elsősorban az állattenyésztésben és ezen belül is a broyler csirkeés tojás-termelésben, juhászatban az új beruházások eredményeként jött létre. A fejlesztéssel azonban nem járt együtt a mezőgazdasági ágazatok jövedelemnövekedése. Szűkített önköltségen számolva a növénytermelési ágazat +11 %-os, az állattenyésztésben -4 %-os az alaptevékenység, összességében +4 % jövedelmezőséget tudtak üzemeink kimutatni, ami teljes önköltséget számítva veszteséges gazdálkodást jelent. Egyetértünk a járási PB feladattervében kiemelt alaptevékenység-fejlesztési feladatokkal; ezen belül a gyümölcs /bogyós/, a juhés marhahústermelés, az erdőgazdálkodás és feldolgozás fejlesztésé-