MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. január 22.

2/182. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-87. • 1982. január 22. - Napirend: - 1. Jelentés az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, javaslat az 1982. évi feladatokra. - - Szóbeli kiegészítés. 24-41.

A kedvezőtlen adottságú üzemek közé a Nyársapáti, a Csemői és a Kocséri termelőszövetkezet van besorolva. Ezeknél az árnövekedésből származó betét elek klagyaalítlk a többlet elvonásokat, A vezetés, a gazdálkodás javításával, a jó szövetkezetek segítségét is igénybe véve tehát tovább folytatódhat a megszilárdításuk. További 19 termelőszövetkezetünk rendelkezik 17 AK érték alatti földdel - ezek is sajátos kategóriába tartoznál: a szabályozás szempontjából. Az árkiegészítésekből ós adókedvezményekből ebben a csoportban a többletköltségek 92 Jfc* térül meg, tehát összesen lo millió Ft a kiesésük. Az átlagosnál jobb földön gazdálkodók csoportjába 54 termelőszövetkezet tartozik. Itt a többletköltségeknek csak egyhatoda térül meg a kedvezményekből. Az eredményromlás tehát mintegy 25o millió Ft, A lo állami gazdaságnál a kiesés 53 millió Ft. A szabályozó változások összesített hatása azzal érzékelhető, hogy a fejlesztési alap csökkenése az éves beruházások 15 i'*-át teszi ki /azért ezzel mutatom be, mert nálunk éppen a fejlesztés területén fogja a legtöbb feszültséget okozni/, IJen kívánom a szabályozó változásokat részleteiben értékelni. Azok a gazdaságpolitikai célokat közvetítik és egyfajta kényszerítő hatást gyakorolnak. Az elvonásnövelés legfőbb területe az energia áremelés, a tehergépkocsi járulék bevezetése, a társadalombiztosítási járulék és a kamatköltségek emelkedése. Ezek célja világos, a hatása bizonyosan lei fog hatni a gazdálkodásra. IIem vagyunk ilyen nyugodtak a tejtermelési dotáció csökkentésével kapcsolatban. Ez a mi gazdaságainknak a tejnél mintegy 15o millió Ft eredménycsökkenést okoz évente, Pedig itt Pest környékén szükség van a friss tej termelésére. Az az igazság, hogy féltjük a létrehozott és ma már tekintélyes színvonalon termelő "tejgyürüt", A gond annak ellenérc is megmarad, hogy a marhahús értékesítés után árkiegészítést kapnak az üzemek, éppen a tejtermelésre szakosodás miatt a tej-bevételcsökkenésnek csak 3o-5o ;ó-a térül meg, Másrészt a tejtermelés nagyon sok üzemben gazdaságtalan lett, ami kihathat az üzemek magatartására. Mindeneset o