MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. január 7.

2/181. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-49. • 1982. január 7. - Napirend: - 1. A KB és a Minisztertanács 1981. október 22-ei állásfoglalása a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-11.

Sok helyen az 1982-es népgazdasági terv ürügyén jogosan vetik fel: gazdasági struktúrát, gazdasági fejlesztést javitani, meg­alapozni lehet-e 16 %-os felhalmozási rátával, lo évvel ezelőtt 3o % volt. A 16 %-ból 6 % infrastruktúra, marad lo %, 5-6 % az egész iparra. Hangsúlyozni akarom, amikor a gazdaságnak ilyen gond­jai vannak, 1982-ben sem szabad megadni, fenntartani az 1.2oo ezer lakásépítést, mint társadalmi kötelezettséget. A következő lo esz­tendőre sem kis feladat és ezt a jövőben csak egy összehangolt, nagyméretű társadalmi akció segítségével lehet. Nagyon örültem, hogy Cservenka et-no a vitát néhány fontos norma­tívára irányította, s annak, amit Mondok et. a megye helyzetéről, elgondolásáról mondott. Az 198o-as népszámlálás 13. számú kötetét magammal hoztam. Tanulságos mindaz, amit az elmúlt lo esztendőről bemutat Pest megye lakásépítéséről, helyzetéről. Egyetértek Mondok et-sal, Pest megye lakáshelyzete az országos átlagnál rosszabb, kedvezőtlenebb. Viszont ahol a változás olyan gyors és pozitív irá­nyú, nagyon kevés megye van az országban. Hogyha a lakásépités, la­káshelyzet lehetőségere folytatott nagyon színvonalas mozgalmat minősíteni kellene, akkor azt mondanám, mesterfokú volt. Ehhez szívből gratulálok. Hozzáteszem, ezt ugy tették, nem egyszerűen a lakáshelyzetet javították, nemcsak a lakáskörülményeket: a tele­pülés viszonyokat. A lakáshelyzet ilyen vagy olyan megoldása, meg­oldatlansága a társadalomban sajátosan differenciáló tényező. Olyan társadalmi folyamatokat indít el, erősít meg, ami szocialista cél­jainktól eltérőek lehetnek bérlakásban, nem bérlakásban élők helyze­téről. Ezért kell nagyon bátran szembenézni azokkal az ellentmon­dásokkal, amelyeket raa .a lakásgazdálkodásban, bérleti rendszerben tapasztalunk. Nagyon helyesnek tartom ezt a határozatot a koncep­cióban - a vita eddig helyeselte. Pontos, hogy a lakáskérdést a maga komplexitásában, teljességében kell megragadnunk. Nemcsak a lakásépítéssel lehet a lakáshelyzetet és ennek társadalmi elljant­mondásait enyhíteni, hanem ugyanolyan jelentősége van a lakásva­gyonnal való gazdálkodásnak is. A nemzeti vagyonnak nagyon komoly része. Akár állami, akár magántulajdonban van, sajátos költsége­ket követel meg. Ugy kell vele gazdálkodni, hogy tartásához társa­dalmi viszonyok fűződnek. A lakásépítés eddig jövedelemelvonő té­nyező. Az éves jövedelemből lekötött jövedelem. Ez ma nagyon diffe­renciálja a társadalmi viszonyokat. Akinek saját magának kell fel­készülnie ehhez, kevés-^tudja céljait teljesíteni. Nagyon vigyázni kell, hogy tényleg egy perspektivikus megoldáson gondolkodjunk. Tegyünk egy preferenciarendszert, hogy kellő kombinációval tudjuk a lakásjövedelem problémáját megoldani. Ezzel talán csökkennek a feszültségek, ellentmondások. A jövedelemből vagyon származik; olyan vagyonok keletkeznek, amelyek szocialista társadalmunknak ellentmondanak. Politikai felelősséggel kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ugy tünt, nagyon sok uj gondolat merült fel árvitában, amit felelősen kell mérlegelni. Egyetértek azzal, hogy bár meg­vitattuk, politikailag nem futott le, fel kell készülni a tényle­ges elfogadtatására. Ugy látom, a Pártbizottság politikailag és szakmailag felkészült ennek a csatának az irányítására és megnye­résére. Gyakran nem az általánosság, az átlagok motiválják a po­litikai munkát, hanem a perifériajelenségek. Különösképpen akkor, ha a politikai erőknek ez meglepetésként hat, nem kellően felké­szültek erre. A családipótlék emelése akkor lép életbe, amikor a lakbéremelés belép. A VT. ötéves tervünkben mindenképpen szerepel a családipót­lékok rendezése. Ha a 2. variációt fogadjuk el, természetesen ez­zel is számolni kell. Kedves Elvtársak! Köszönöm, hogy meghallgattak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom