MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. január 7.

2/181. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-49. • 1982. január 7. - Napirend: - 1. A KB és a Minisztertanács 1981. október 22-ei állásfoglalása a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-11.

Sok helyen az 1982-es népgazdasági terv ürügyén jogosan vetik fel: gazdasági struktúrát, gazdasági fejlesztést javitani, megalapozni lehet-e 16 %-os felhalmozási rátával, lo évvel ezelőtt 3o % volt. A 16 %-ból 6 % infrastruktúra, marad lo %, 5-6 % az egész iparra. Hangsúlyozni akarom, amikor a gazdaságnak ilyen gondjai vannak, 1982-ben sem szabad megadni, fenntartani az 1.2oo ezer lakásépítést, mint társadalmi kötelezettséget. A következő lo esztendőre sem kis feladat és ezt a jövőben csak egy összehangolt, nagyméretű társadalmi akció segítségével lehet. Nagyon örültem, hogy Cservenka et-no a vitát néhány fontos normatívára irányította, s annak, amit Mondok et. a megye helyzetéről, elgondolásáról mondott. Az 198o-as népszámlálás 13. számú kötetét magammal hoztam. Tanulságos mindaz, amit az elmúlt lo esztendőről bemutat Pest megye lakásépítéséről, helyzetéről. Egyetértek Mondok et-sal, Pest megye lakáshelyzete az országos átlagnál rosszabb, kedvezőtlenebb. Viszont ahol a változás olyan gyors és pozitív irányú, nagyon kevés megye van az országban. Hogyha a lakásépités, lakáshelyzet lehetőségere folytatott nagyon színvonalas mozgalmat minősíteni kellene, akkor azt mondanám, mesterfokú volt. Ehhez szívből gratulálok. Hozzáteszem, ezt ugy tették, nem egyszerűen a lakáshelyzetet javították, nemcsak a lakáskörülményeket: a település viszonyokat. A lakáshelyzet ilyen vagy olyan megoldása, megoldatlansága a társadalomban sajátosan differenciáló tényező. Olyan társadalmi folyamatokat indít el, erősít meg, ami szocialista céljainktól eltérőek lehetnek bérlakásban, nem bérlakásban élők helyzetéről. Ezért kell nagyon bátran szembenézni azokkal az ellentmondásokkal, amelyeket raa .a lakásgazdálkodásban, bérleti rendszerben tapasztalunk. Nagyon helyesnek tartom ezt a határozatot a koncepcióban - a vita eddig helyeselte. Pontos, hogy a lakáskérdést a maga komplexitásában, teljességében kell megragadnunk. Nemcsak a lakásépítéssel lehet a lakáshelyzetet és ennek társadalmi elljantmondásait enyhíteni, hanem ugyanolyan jelentősége van a lakásvagyonnal való gazdálkodásnak is. A nemzeti vagyonnak nagyon komoly része. Akár állami, akár magántulajdonban van, sajátos költségeket követel meg. Ugy kell vele gazdálkodni, hogy tartásához társadalmi viszonyok fűződnek. A lakásépítés eddig jövedelemelvonő tényező. Az éves jövedelemből lekötött jövedelem. Ez ma nagyon differenciálja a társadalmi viszonyokat. Akinek saját magának kell felkészülnie ehhez, kevés-^tudja céljait teljesíteni. Nagyon vigyázni kell, hogy tényleg egy perspektivikus megoldáson gondolkodjunk. Tegyünk egy preferenciarendszert, hogy kellő kombinációval tudjuk a lakásjövedelem problémáját megoldani. Ezzel talán csökkennek a feszültségek, ellentmondások. A jövedelemből vagyon származik; olyan vagyonok keletkeznek, amelyek szocialista társadalmunknak ellentmondanak. Politikai felelősséggel kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ugy tünt, nagyon sok uj gondolat merült fel árvitában, amit felelősen kell mérlegelni. Egyetértek azzal, hogy bár megvitattuk, politikailag nem futott le, fel kell készülni a tényleges elfogadtatására. Ugy látom, a Pártbizottság politikailag és szakmailag felkészült ennek a csatának az irányítására és megnyerésére. Gyakran nem az általánosság, az átlagok motiválják a politikai munkát, hanem a perifériajelenségek. Különösképpen akkor, ha a politikai erőknek ez meglepetésként hat, nem kellően felkészültek erre. A családipótlék emelése akkor lép életbe, amikor a lakbéremelés belép. A VT. ötéves tervünkben mindenképpen szerepel a családipótlékok rendezése. Ha a 2. variációt fogadjuk el, természetesen ezzel is számolni kell. Kedves Elvtársak! Köszönöm, hogy meghallgattak.