MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. január 7.

2/181. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-49. • 1982. január 7. - Napirend: - 1. A KB és a Minisztertanács 1981. október 22-ei állásfoglalása a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. - - A KB és a Minisztertanács állásfoglalása. 12-34.

— jobban mozgósítja a lakosság anyagi erőforrásait, az állam és a lakosság, illetve a lakosság egyes csoportjai között egyenletesebbé teszi a teherviselést; — a tanácsoknak a lakásgazdálkodási elvek helyi alkalmazásában növekvő önállóságot ad, és egyben nagyobb felelősséget is hárít rájuk a lakáshelyzet mennyiségi-minőségi javításában. E követelmények teljesítése érdekében 1983-tól megfelelő intézkedéseket kell tenni. Ezek egy része fokozatos legyen, és hatásuk több év alatt jusson érvényre. Az intézkedéseket a VI. öt­éves terv életszínvonal-politikájával összehangoltan kell megvalósítani. A korszerűsített lakás­ellátási rendszer teljes körűen a VII. ötéves terv időszakában bontakozzék ki. Lakásépítési és -fenntartási feladatok 1. A második 15 éves lakásépítési terv előirányzatából az 1980-as évtizedre mintegy 750 ezer lakás megépítése a feladat. Ezen belül a program szerinti 30% helyett mintegy 20% le­gyen az állami bérlakások aránya. A 10 évre tervezett lakásmennyiséget a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával kell megvalósítani. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését az állam segítse elő. ösztö­nözni kell a szervezett — OTP, vállalati — és a magánerőből történő személyi tulajdonú lakásépítést és -vásárlást. Növekedjék a lakásépítő szövetkezetek szerepe. Fokozott mér­tékben indokolt kihasználni a kis építő szervezetekben, gazdasági munkaközösségekben rejlő lehetőségeket. Az építkezéseket típustervekkel, jobb anyagellátással, a különböző szolgáltatások fejlesztésével, a hatósági ügyintézés és engedélyezési eljárás egyszerűsítésé­vel és gyorsításával kell segíteni. Az épülő állami lakások összetételét az eddiginél fokozottabban kell a helyi lakásigények­hez igazítani. Ennek megfelelő arányban épüljenek nagyobb családok, több nemzedék együttélésére alkalmas több szobás lakások, továbbá a fiatal házasok és — az egyre nö­vekvő számú — egyedülállók, nyugdíjasok számára korszerű kislakások. A lakásépítés kedvezőbb feltételeinek elősegítésére növelni kell az alapvető infrastrukturá­lis beruházásokat, javítani a telekellátást, a területelőkészítést és a közműellátást. A kis­települések alapfokú közműellátásának (víz, út, elektromos hálózat) fejlesztésében növelni kell a tanácsok felelősségét, valamint a lakosság anyagi részvételét. A lakásépítés szervezettségének növelésével, az anyagellátás folyamatossá tételével, a gaz­daságos megoldások széles körű elterjesztésével, az állami ellenőrzés és befolyásolás erő­sítésével meg kell akadályozni az indokolatlan ár- és költségnövekedéseket. 2. A lakáshelyzet javításának fontos feltétele a meglevő lakások használati értékének megőr­zése, lehetőség szerint növelése. Az állami bérlakások fenntartási, felújítási és korszerűsítési munkálatait jó minőségben, ugyanakkor takarékos, költségkímélő módon kell elvégezni. Ennek érdekében hatékony szer­vezeti és érdekeltségi formákat kell kialakítani. Az ingatlankezelő szervezetek az önálló el­számolás elve alapján működjenek. Legyenek érdekeltek abban, hogy a lakásállományt jó állapotban tartsák, olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek a lakbér ellenében elvárha­tók. Célszerű kezdeményezni a szorosan vett üzemeltetési, karbantartási, hibaelhárítási és a felújítási-korszerűsítési feladatok szétválasztását. A felújítások mind nagyobb részét jól felszerelt, szakosított építőipari szervezetek végezzék. Javítani kell a személyi tulajdonú lakások, családi házak szervezett felújításának és kor­szerűsítésének feltételeit. Biztosítani kell a felújításhoz, a fenntartáshoz, valamint a lakások belső karbantartásához szükséges kapacitásokat. A javító-szolgáltató feladatok elvégzésében kapjanak nagyobb sze­repet a kisebb vállalatok, szövetkezetek és a kisiparosok. Váljon szorosabbá a lakásfenn­tartó, valamint a javító-karbantartó szolgáltatást végző szövetkezetek közötti együttműkö­dés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom