MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1982. január 7.
2/181. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-49. • 1982. január 7. - Napirend: - 1. A KB és a Minisztertanács 1981. október 22-ei állásfoglalása a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveire. - - A KB és a Minisztertanács állásfoglalása. 12-34.
— jobban mozgósítja a lakosság anyagi erőforrásait, az állam és a lakosság, illetve a lakosság egyes csoportjai között egyenletesebbé teszi a teherviselést; — a tanácsoknak a lakásgazdálkodási elvek helyi alkalmazásában növekvő önállóságot ad, és egyben nagyobb felelősséget is hárít rájuk a lakáshelyzet mennyiségi-minőségi javításában. E követelmények teljesítése érdekében 1983-tól megfelelő intézkedéseket kell tenni. Ezek egy része fokozatos legyen, és hatásuk több év alatt jusson érvényre. Az intézkedéseket a VI. ötéves terv életszínvonal-politikájával összehangoltan kell megvalósítani. A korszerűsített lakásellátási rendszer teljes körűen a VII. ötéves terv időszakában bontakozzék ki. Lakásépítési és -fenntartási feladatok 1. A második 15 éves lakásépítési terv előirányzatából az 1980-as évtizedre mintegy 750 ezer lakás megépítése a feladat. Ezen belül a program szerinti 30% helyett mintegy 20% legyen az állami bérlakások aránya. A 10 évre tervezett lakásmennyiséget a személyi tulajdonú lakásépítés fokozásával kell megvalósítani. Az ehhez szükséges feltételek megteremtését az állam segítse elő. ösztönözni kell a szervezett — OTP, vállalati — és a magánerőből történő személyi tulajdonú lakásépítést és -vásárlást. Növekedjék a lakásépítő szövetkezetek szerepe. Fokozott mértékben indokolt kihasználni a kis építő szervezetekben, gazdasági munkaközösségekben rejlő lehetőségeket. Az építkezéseket típustervekkel, jobb anyagellátással, a különböző szolgáltatások fejlesztésével, a hatósági ügyintézés és engedélyezési eljárás egyszerűsítésével és gyorsításával kell segíteni. Az épülő állami lakások összetételét az eddiginél fokozottabban kell a helyi lakásigényekhez igazítani. Ennek megfelelő arányban épüljenek nagyobb családok, több nemzedék együttélésére alkalmas több szobás lakások, továbbá a fiatal házasok és — az egyre növekvő számú — egyedülállók, nyugdíjasok számára korszerű kislakások. A lakásépítés kedvezőbb feltételeinek elősegítésére növelni kell az alapvető infrastrukturális beruházásokat, javítani a telekellátást, a területelőkészítést és a közműellátást. A kistelepülések alapfokú közműellátásának (víz, út, elektromos hálózat) fejlesztésében növelni kell a tanácsok felelősségét, valamint a lakosság anyagi részvételét. A lakásépítés szervezettségének növelésével, az anyagellátás folyamatossá tételével, a gazdaságos megoldások széles körű elterjesztésével, az állami ellenőrzés és befolyásolás erősítésével meg kell akadályozni az indokolatlan ár- és költségnövekedéseket. 2. A lakáshelyzet javításának fontos feltétele a meglevő lakások használati értékének megőrzése, lehetőség szerint növelése. Az állami bérlakások fenntartási, felújítási és korszerűsítési munkálatait jó minőségben, ugyanakkor takarékos, költségkímélő módon kell elvégezni. Ennek érdekében hatékony szervezeti és érdekeltségi formákat kell kialakítani. Az ingatlankezelő szervezetek az önálló elszámolás elve alapján működjenek. Legyenek érdekeltek abban, hogy a lakásállományt jó állapotban tartsák, olyan szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek a lakbér ellenében elvárhatók. Célszerű kezdeményezni a szorosan vett üzemeltetési, karbantartási, hibaelhárítási és a felújítási-korszerűsítési feladatok szétválasztását. A felújítások mind nagyobb részét jól felszerelt, szakosított építőipari szervezetek végezzék. Javítani kell a személyi tulajdonú lakások, családi házak szervezett felújításának és korszerűsítésének feltételeit. Biztosítani kell a felújításhoz, a fenntartáshoz, valamint a lakások belső karbantartásához szükséges kapacitásokat. A javító-szolgáltató feladatok elvégzésében kapjanak nagyobb szerepet a kisebb vállalatok, szövetkezetek és a kisiparosok. Váljon szorosabbá a lakásfenntartó, valamint a javító-karbantartó szolgáltatást végző szövetkezetek közötti együttműködés.