MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1981. szeptember 30.
2/179. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-52. • 1981. szeptember 30. - [A két napirendi pontot felcserélték.] - Napirend: - 1. Az egyházpolitikai munka és a családi jellegű társadalmi ünnepek tapasztalatai, és az ezzel kapcsolatos további feladatok Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-11.
Közismerten nagy, de tendenciájában mégis csökkenő a vallásos befolyás járásunkban, igy a nemzetiségiek körében is. Az általánosan ismert történelmi okok bemutatását mellőzve, megnyilvánulási formái közül az ált.iskolai tanulók hitoktatásra való beiratását emlitem: ma járási szinten a megyei és országos átlag feletti, magas ;20,7 %. De zárt szlovák nemzetiségi községek, Pilisszentlászló 75 %, Pilisszentkereszt 64,7 %, Dobogókő 56,1 %. Ugyanakkor Pomázon 5.3 %. Csobánkán nincs hitoktatásra beiratás. Nagyobb távlatban csökken, mig 1965-ben a tanulók 48,9 %-a járt hitoktatásra, a mostani 20,7 %-kal szemben. Mondanivalóm kifejtéséhez engedjék meg az elvtársak, hogy egy gyakorlati példát emlitsek tanulságaival együtt. A szentendrei járási VB, Pilisszentkereszt pártvezetőségi titkárát számoltatta be a tömegpolitikai munkáról. A titkár elvtárs beszámolója, de végkicsengése is alapvetően pesszimista volt. Kifejtette, hogy a községben nem lehet megfelelő tömegpolitikai munkát végezni, mert vallásosak az emberek. A VB. nem fogadta el ezt az álláspontot, annál is inkább, mivel a társadalmi munka terén; járda, óvoda bővités, községfejlesztésben példamutatóan vettek részt. A Pilisi Páva kör 1963-ban alakült meg, egyházi énekkarként működött. 1965-ben megrendezték az első járási nemzetiségi találkozót. Mivel az énekkar vezetője nem volt hajlandó a hagyományokhoz kapcsolódó dalokat vezényelni, az énekkar kivált az egyházi keretekből és egy elkötelezett pedagógus vette át a vezetését. Azénekkar létszáma 70 fő, állandó tagjainak száma 40. Ünnepségeinken szivesen lépnek fel. Példájukra gyermek tánccsoport és énekkar alakult, igy az utánpótlás is biztositva van. Ezeket tanulságai miatt emiitettem . Legfőbb szempont a világnézeti, ideológiai harc. A politikai együttműködés egyidejűségét, dialektikus kapcsolatát még sokan nem értik megfelelően. S ha a tudatban, a gondolkodásban nincs helyén, a gyakorlati munkában sincs, s ezzel politikai károk keletkeznek. Ezért is feltétlenül szükséges a javasolt - folyamatos felkészités minden szinten. Ha a helyi politika megvalósítására megfelelő, jó fórumot, differenciált bekapcsolódási lehetőséget teremtünk, a nem vallásos és a világnézetileg elkötelezett emberek mellett szivesen bekapcsolódnak a vallásosak és a hivők is. Ez a nagy politika, nagy tanulsága is. Egyházpolitikánkban, a vallásos világnézeti kérdésekben általában nemzetiségiek körében az átlagosnál is türelmesebb, szivósabb, megértőbb, progressziv cselekedetekre kell berendezkednünk. Általában ez is a jellemző járásukban, igy valósitjuk meg pártszerveinknél pártunk egyházpolitikáját. Nagyon megfontolt, kiegyensúlyozott terv szükséges. A lehetőség megteremtését, s ezzel egyidőben a jól összehangolt, türelmes, felvilógositó, meggyőző tervet hangsúlyozom más vonatkozásban is. Itt a családi események társadalmi rendezvényeire gondolok. Az előrehaladást - a feltételek biztosításában, színvonalban, számszerüségben látom. A családi események rendezvényeinek bonyolítása terén úgy érzem járásunkban is van tennivalónk. Meggyőződésem, hogyha a családi rendezvények szinvonalat emelni tudjuk, apró lépésekkel, de komoly nagy csatát nyerhetünk a nemzetiségiek körében is. Van szándék és kezdeményezés a nemzetiségi szokások, hagyományok /leánykikérés, legénybúcsú, névadók/, amelyekről ha leválasztjuk az egyházi liturgia elemeit, a vallásos köntöst, jó alkalmat teremtenek a mi világnézetünk pozitiv terjesztésére. A nemzeti szövetségek is szivesen résztvállalnak ebben a munkában. Nagyon fontos, hogyha mi adunk lehetőséget a hagyományok ápolására, gyakorlására, akkor a