MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1981. február 13.
2/174. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-56. • 1981. február 13. - Napirend: - 1. Jelentés Pest megye gazdaságának V. ötéves tervi fejlődéséről. Javaslat a VI. ötéves terv ipari, mezőgazdasági fejlesztési koncepciójára Pest megyében. - - Szóbeli kiegészítés. 31-51.
gazdálkodást, üzemszerűen és gazdaságosan telepíteni, ápolni és kitermelni az erdőt. Mindkét feladatot eredményesen hajtották végre az elmúlt tervidőszakban./A megyében a 14-8 ezer ha erdőből mintegy 47 ezer hektár a tsz-ek és az ÁG-ok birtokában van, ezen a területen korábban szinte egyáltalán nem folyt gazdálkodás. Az ötödik ötéves terv volt az az időszak, amikor fordulatot hajtottunk végre. Most folytatni kell a munkát, hiszen köztudott, a mai viszonyok között mennyire fontos az országnak a fa. Lehetőségeinket és az előrehaladást egy mutatóval szeretném érzékeltetni. A mezőgazdasági üzemek fakitermelése éves átlagban a IV. ötéves tervben 60 ezer m5, az V. ötéves tervidőszakban 75 ezer m^ volt, a VI. ötéves tervidőszakban pedig 12o ezer m^várható. Nem fejezhetjük be a mezőgazdaság V. ötéves tervidőszakbeli fejlődésének az értékelését anélkül, hogy legalább meg ne említsük még néhány dolgot. A tsz-egyesülések az egész időszakban meggondoltan, jól előkészítve mentek végbe és minden esetben gyors fejlődést hoztak. 1975-ben kerültek át Pest megyéhez a volt fővárosi termelőszövetkezetek. Azóta valamennyi egyesült a szomszédos, pest megyei szövetkezetekkel és az új gazdaságok dinamikusan növelik a gazdaság teljesítményét, azon belül az élelmiszertermelést és a szolgáltatást. A termelőszövetkezetek egyesüléséről még annyit, hogy a területi koncentráció nagyjából végbement Pest megyében is. Már csak néhány olyan gazdaság van, ahol a méretek kicsik, a fejlődés a jelenlegi keretek között nem tud kibontakozni. Erősödik viszont az üzemek közötti együttműködés, szaporodnak a gazdasági társulások. Ezt az összefogást kell most különösen szorgalmazni és segíteni. Még a legnagyobb gazdaságok sem képesek önállóan megoldani mindent, a közepes, vagy alacsony jövedelműeknél pedig létkérdés az együttműködés. Másrészről a hatékonyság, a gazdaságos működés, a gazdasági célszerűség is egyértelműen igényli a koordinációt, az összefogást. Az eltelt 5 esztendőben nem kellett sz anál ni egy gazdaságunkat sem, tehát az államna^/^'gondot" nem okoztunk. Sokat tettünk a gyenge termőhelyi adottságú szövetkezetek megszilárdításáért. Bár még van tennivaló, a mezőgazdasági termelés szerkezetének az átalakításával, a melléküzemi tevékenység fejlesztésével eljutottunk egy olyan helyzetbe, amikor objektív okok miatt már nem szükségszerű, hogy veszteséges legyen bármelyik gazdaság. Ha ez mégis bekövetkezik /mert kizárni azért nem lehet/, az elsősorban a gazdálkodás fegyelmét, a vezetés színvonalát minősíti.
