MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. november 21.

2/171. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-67. • 1980. november 21. - Napirend: - 3. Az egészségügy helyzete, pártirányítása és továbbfejlesztésének feladatai Pest megyében. - - Előterjesztés. 16-30.

elvtárs MSZMP Pest megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottsága Szigorúan bizalmas! Készült: 15o példányban Megyei Pártbizottsági ülésre T/71J3 I rányelv A MEGYE EGÉSZSÉGÜGYÉNEK KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSÉRE az MSZMP Politikai Bizottsága 1979. szeptember 11-i határozata alapján. Az egészségpolitika a párt életszinvonalpolitikájának szerves része. Párt és állami szerveink javuló tervszerűséggel és tudatossággal foglalkoznak e terület irányításával. Munkájukat a központi párthatározatok és az 1972-es egészségügyi törvény szel lemében, a megye társadalmi, gazdasági viszonyaival összhangban végzik. Az elmúlt évtizedben a politikai és szakmai munkában nagyobb figyelem fordult az egészségügy fejlesztésére és szervezésére. Mindezek és az egészségügyi dolgozók döntő többségének hivatástudattal végzett munkája eredményeként az egészségügyi ellátás színvonala emelkedett. A váci, ceglédi kórházak felépülésével, a határidő előtt elkészült kerepestarcsai kórház átadásával, a meglévő intézmények bővítésével a kórházi ágyak száma lo év alatt megduplázódott. Felépült a gödöllői, monori, nagykátai, százhalombattai, szentendrei és váci rendelőintézet, 1981-ben üzembe helyezik a pilisvörösvári, a dabasi rendelőintézetet és a megyei KÖJÁL székház és laboratóriumot. Az orvosi körzetek dinamikus növekedésével az átlagos napi betegforgalom 55-ről 48-ra csökkent. Jelentős változás következett be a gyermekszakorvosi ellátásban. A 14 éven aluli korosztály 56 %-a, a városokban loo %-a gyermekszakorvosi ellátásban részesül. A •'•Jrofoglalkozású üzemegészségügyi óraszám napi 26o-ról 3oo órára emelkedett, emellett a kisebb üzemek ellátására számos üzemi körzet létesült. A tüdő- és ideggondozó