MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1980. szeptember 29.

2/169. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-45. • 1980. szeptember 29. - Napirend: - 2. A KB 1978. március 15-ei - a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatairól szóló - határozata megvalósításának tapasztalatai a Gödöllői járásban. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-6.

A Központi Bizottság 1978.márc•15-i határozata, mely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, továbbfejlesztésének feladatiról szól, nagy jelentőségű. A határozat hosszú fejlő- • dési szakaszt mért fel és hosszabb távra szabta meg a, mezőgazdaság és az élelmiszer ipari fejlesztését, feladatát. A gödöllői járás az ország a megye egy kis része és mezőgazdaságának élelmiszeriparának eddigi fejlődése hasonlit a megye más járásainak fejlődéséhez, gondjai is nagyjából hasonlóak. Mégis azt kell mondani, hogy van külön sajátossága fejlődésének. A járás mezőgazdaságának ökológiai helyzete eltér más járásokétól. A közepes földminőség itt azt jelenti, vannak egészen jó minőségű földterülettel rendelkező gazdaságok, mint pl. Kartal és Tura térsége, közepes földminőségnek Ítélhető Vácszentlászló és Dány térsége, és gyenge minőségűnek Ítélhető Kerepestarcsa és térsége. Amint arra az irásos anyag és a szóbeli kiegészités is utalt, nekem is az a véleményem, hogy a termelés fejlődését mégsem ezek a minőségi tényezők határozzák meg teljes egészében. A fejlődésnek számos más igen nagyjelentőségű összetevői vannak. Ezeket az összetevőket a KB. határozata és a megyei PB. a KB. határozatra készített "cselekvési programja" jól fogalmazta meg. A takarékosság az üzem- és munkaszervezés javitása a gazdaságosabb termelési és termékszerkezet kialakitása a szocialista munkaverseny színvonalának emelése, a KISZ és szakszervezet tevékenység s annak javítása. Az irásos anyagból és Ballá elvtárs* szóbeli kiegészítéséből megállapítható az, hogy a gödöllői járásban hatékonyabbá vált a párthatározat nyomán ez a munka. Összességében még akkor is, ha a fejlődés ütemében nagy^ a szóródás a járás mezőgazdasági üzemei között. A járás mezőgazdasági üzemei döntő ökológiai adottságaiknak megfelelően alakították ki a termelési szerkezetüket. Azon kultúrák termelését irányozták elő,állitották be a termelésbe, amelyet az adott területen a legeredményesebbn lehet termelni. A természeti tényezők kedvezőtlen hatásának elkerülését célozták a víztározók, az öntöző telepek létrehozása, az öntöző kapacitások bővítése, hiszen nem képzelhető el az eredményes zöldségtermelés öntözési lehetőség nélkül. A természeti ^tényezők kedvezőtlen hatásának és az eszközkihasználás kedvezőbb feltételeinek megteremtésével lehet további eredményeket elérni. Balogh elvtárs: Az a határozat, amiről tárgyalunk két- és féléves. Egészében véve ugy érezzük, hogy nagy jelentőségűi határozatról van szó, mert mindent meg kell változtatni, de megerősített bennünket olyan dolgokkal a végrehajtásában a Központi Bizottság, melyeket már a IV. és az V.ötéves tervben is végeztünk. Zöldségprogram: végrehajtottuk. A jövőben rugalmasabban kell igazodni összetételben és volumenben is. Gyümölcs- és szőlőtermelési program: korszerű telepítéseket hajtottunk végre, ezt folytatni kell. Az állattenyésztési határozatról: 3 éve hoztuk a fejlesztésire vonatkozó határozatot itt a Pártbizottságon, a KB.határozat igényeinek megfelel, a végrehajtás is e szerint halad /juh-, tej, kisállattenyésztés/.