MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. szeptember 21.

2/165. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1979. szeptember 21. - Napirend: - 2. A párt nemzetiségi politikájának megvalósítása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 7-12.

A beszámolóval egyetértek; nem az a kérdés, hogy most hány % az országos adat, nem nagyságrendi kérdésről van szó. A nemzetiségiek kis számban vannak, de óriási dolog, hogy nem is akarnak innen elmenni. Ez a munkánknak az elismerése, hogy itt egy együttes munka alakult ki a nemzetiségiek és közöttünk, melyet folytatni kell. Tovább kell lépnünk az óvodákban, iskolákban a nemzetiségi nyelven történő tanításban, tanulásban. A nemzetiségi községek esetében minden kérdés nemzetiségi. A Politikai Bizottság határozata alapján néztük ezt a kérdést; azt láttuk, hogy az átlagosnak megfelel, de egy kicsit az átlag fölé kellene menni. A tennivaló itt jogos. Nem értek teljesen egyet a javaslatban szereplő szöveggel; az igény felkeltése és kielégítés. Előbb a kielégítés és utána a felkeltés, mert a feladat szerintünk így adódik es a kettő között különbség is van. A népszokásokkal egyetértek, tehát tartalmi kifogásom nincs, elégítsük ki a meglévő igényeket. Óvodákban, iskolákban van tennivalónk. A községek igényeljék a kétnyelvű feliratokat. Érdekes kérdés a nemzetiségi területen élő lakosság hittanra való járása. Megfigyelhető, hogy az utóbbi időben, ha természeti csapás van többen iratkoznak be a hittanra; ezek a tehetetlenség érzéséből adódnak. Itt a környezetten elszigetelt falvakról van szó . ? Most szeretnénk előbbre mozdulni ebben. Minden vonatkozásban higgadtan kell végiggondolni és megfelelően tenni a világnézet terjesztésében^a^hazánkban kialakult normáknak megfelelően. A felsőbb szervek számára hangzottak el észrevételek* a beszámolóban és a^hozzászólásokban. Ezt megnézzük és ott ahol lehet segítünk, javítunk. A Pest megyei Pártbizottság eddig is az átlagosnál többet dolgozott ebben a kérdésben, ezt kell elismerni ezzel az alkalommal. A feladatokban lépjünk tovább, a nemzetközi kapcsolatainkat használ juk fel az előbbrevitelhet. Egyetértek a jelentéssel, a feladatokkal, javaslom, hogy a megyei PB fogadja el. Belos Péter elvtárs

: Az írlsos előterjesztést áttanulmányoztam, figyelmesen hallgattam Barinkai elvtársnő szóbeli kiegészítését és hozzászólásomat mint a szentendrei járásban élő nemzetiségi lakos kívánom elmondani. Kétségtelen tény, az eredmények is igazolják, hogy az elmúlt évtizedekben nagy fejlődés tapasztalható. Nem véletlen az sem, hogy a "legdinamikusabb . fejlődés a nemzetiségi nyelvet oktató intézmények számszerű gyarapodásában és tartalmi munkájában van". Ez a meg állapítás érvényes a megyénkben élő valamennyi nemzetiségre, a legkisebb létszámban élő szerb-horváth anyanyelvű lakosságra is. Jogos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a szerbek és horváthok által lakott 6 községben /Budakalász, Csobánka, Lórév, Pomáz, Szigetcsép, Tököl, Százhalombatta, Szentendre/ összesen a 6 település közül csak Csobánka községben nincs^szerb-horváth nyelvoktatás és csak azért,mert összesen 3 szerb-horváth anyanyelvű gyermek van az iskolában, a köz ségben. Ezek a gyerekek^Pomázra járnak át szerb-horváth órákra, gya korlatilag tanulják tehát a nyelvet. "Nyelvével él a nemzet" megfogalmazás fokozottabb mértékben érvénye a nemzetiségiekre. Örvendetes, hogy a párt- és állami szervek nagy gondot, fő hangsúlyt a felnövekvő nemzedék^anyanyelvének megőrzésére, fennmaradására, sőt fejlesztésére fordítják.