MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. szeptember 21.

2/165. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1979. szeptember 21. - Napirend: - 2. A párt nemzetiségi politikájának megvalósítása Pest megyében. - - Határozat. 60-67.

A nemzetiségi politika pártunk politikájának szerves része. A nemzetiségiek alkotmányban biztosított gazdasági, politikai, közéleti egyenjogúsága megyénkben is érvényesül. Pest megyében közel 60 ezer nemzetiségi él, az ország nemzetiségi lakosságának 7 %~a. Mintegy 32 ezer a német, 25 ezer a szlovák és 5 ezer a délszláv származású. 61 településen a magyar anyanyelvű lakossággal, sokszor más nemzetiségűekkel vegyesen élnek, többségük ma is falun, elsősorban a budai, ráckevei, szentendrei és váci járásban. Helyzetüket, lehetőségeiket alapvetően hazánk és Fest megye gazdasági, politikai életében végbemenő folyamatok határozzák rneg. Az ipar, a mezőgazdaság területén és a művelődésügyben született eredményeknek a nemzetiségiek a maguk munkájával egyenrangú részesei és élvezői. Életszínvonaluk, életkörülményeik, anyagi helyzetük általában megfelel az országos és megyei átlagnak. Körükben egyre nagyobb a munkások aránya, a nemzetiségi értelmiségiek száma is fokozatosan nő. A nemzetiségi lakossággal megkülönböztetés nem tapasztalható, társadalmi megbecsülése végzett munkájúi; alapján történik. Politikai hangulatuk, tettrekészségük, állampolgári közérzetük jó, az utóbbi években politikai aktivitásul megnövekedett. Magyarországot hazájuknak vallják, életüket, jövőjüket itt tudják elképzelni. 1969-től lényegesen javultak a nemzetiségi politika megvalósulásához szükséges alapvető politikai, szervezeti keretek, személyi és tárgyi feltételek. Legdinamikusabb a fejlődés a nemzetiségi nyelvet oktató intézmények számszerű gyarapodásában és tartalmi munkájában. A nemzetiségi nyelvi foglalkozásokon résztvevő óvodások száma lo év alatt lo-szeresére nőtt, számuk megközeliti a 2 ezret. Egy tannyelvű és 45 nyelvoktató iskolában közel 6.7oo nemzetiségi gyermek tanul, kétszerese az 1963-as létszámnak. Megnövekedett az igény és az aktivitás a nemzetiségi hagyományok ápolása, a népművészet értékeinek gyűjtése, megőrzése, felkutatása, a nemzetiségi kultúra szocialista fejlesztése iránt is. Az amatőr nemzetiségi művészeti csoportok száma és H