MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. szeptember 21.

2/165. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1979. szeptember 21. - Napirend: - 2. A párt nemzetiségi politikájának megvalósítása Pest megyében. - - Feladatterv. 32-39.

A nemzetisén! politika pártunk politikájának szerves része. A nemzetiségiek alkotmányban biztositott gazdasági, politikai, közéleti egyenjogúsága megyénkbon is érvényesül. Pest megyében közel 60 ezer nemzetiségi él, az ország nemzetiségi lakosságának 7 %-a. Mintegy 32 ezer a német, 25 ezer a szlovák ós 5 ezer a délszláv származású. 61 településen a magyar anyanyelvű lakossággal, sokszor más nemzetiségűekkel vegyesen élnek, többségük ma is falun, elsősorban a budai, ráckevei, szentendrei és váci járásban. Helyzetüket,, lehetőségeiket alapvetően hazánk és Pest megye gazdasági, politikai életébon végbemenő .:* folyamatok határozzák meg. Az ipar, a mezőgazdaság területén és a művelődésügyben született eredményeknek a nemzetiségiek a maguk munkájával egyenrangú részesei és élvezői. Életszínvonaluk, életkörülményeik, anyagi helyzetük általában megfelel az országos ós megyei átlagnak. Körükben egyre nagyobb a munkások aránya, a nemzetiségi értelmiségiek száma is fokozat ocan nő. A nnmzetisógi lakossággal megkülönböztetés nem tapasztalható, társadalmi megbecsülése végzett munkájuk alapján történik. Politikai hangulatuk, tettrekészségük, állampolgári közérzetük jó, az utóbbi években politikai aktivitásuk megnövokodett„ Magyarországot hazájuknak vallják, életüket, jövőjüket itt tudják elképzelni. 1969-től lényegesen javultak a nemzetiségi politika megvalósulásához szükséges alapvető politikai, szervezeti keretek, személyi ós tárgyi feltételek. Legdinamikusabb a fejlődés a nemzetiségi nyelvet oktató intézmónvok számszerű gyarapodásában és tartalmi munkájában. A nemzetiségi nyelvi foglalkozásokon résztvevő óvodások száma .In óv alatt lo-szeresőre nőtt, számuk megközeliti a 2 ezreit „ Egy tannyelvű ós 45 nyelvoktató iskolában közel 6.7oo nemzetiségi gyermek tanul, kétszerese az 1968-as létszámnak. Megnövekedett az igény ós az aktivitás a nemzetiségi hagyományok ápolása, a népművészet értékeinek gyűjtése, megőrzése, fölkutatása, a nemzetiségi kultúra szocialista fejlesztése iránt is. Az amatőr nemzetiségi művészeti csoportok száma és