MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. szeptember 21.
2/165. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-68. • 1979. szeptember 21. - Napirend: - 1. Az MSZMP Monori Járási VB jelentése a mezőgazdaság helyzetéről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-6.
ket, a gyengéket, hogy ezen üzemek is hasznos és eredményes munkát végezzenek. Felszólalásomban 4 kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmet. 1. Sürgetni kell a központi tervezés színvonalának javítását. Nagyobb előrelátást kell megkövetelni. Hatékonyabban kell gazdálkodni az importtal. A szabályozók jobban ösztönözzenek a jobb minőségű munkára, a jobb minőségű termékek előállítására /minőség az, amit megfizetnek/. 2. Kulturált mezőgazdaságot kell kialakítanunk, amely: Produktiv, hatékony. Takarékos és nem enged kárbaveszni értékeket. Őrzi és gyarapitja természeti kincseinket, a termőföld termelékenységét, óvja a vizek tisztaságát, a természeti környezetet. 3. A kisüzemi, háztáji termelés időszerű kérdései. Az üzemek ne konkurrenset, hanem tevékenységük kiegészítőjét lássák a kistermelésben. A Szovjetunió, az USA, az NSZK és Ausztria gyakorlata. Az elmúlt évben a Szovjetunióban nemzetközi szemináriumon vettem részt. Nagyon hasznos vot. A háztáji gazdaságok tevékenységét támogatni kell, mert olyan termékeket állítanak elő, amelyeket a gépesített nagyüzem nem tud előállitani. Ilyen nálunk a nyul és a liba. Az őrbottyáni tsz a pest megyei munkásoknak, háztáji gazdaságoknak ki tudna adni, nagy nyereségértékü exportnyulat tudnának előállitani. Beruházás sem kell hozzá, csak szervezés, figyelemfelhívás. Más országokban a kisparaszti gazdaságokat külön támogatják, pl. hitellel is. Sok módon használhatjuk fel a közösség javára a kisegitő gazdaságokban rejlő lehetőségeket. A tudományról és a szakoktatásról; a mai helyzet nem jó helyzet azért, mert a kutatók érdeke nem egyezik meg mindenben a termelő üzemek érdekével. Ezen a téren ugy néz ki termelési kutatóállomások létrehozását kellene tenni, hogy közös felelősséggel tudjanak dolgozni, ez előrehaladást tudna hozni. Tehát közös cél, közös feladat, közös érdek és közös érdekeltség! Vannak kezdeményezések, de sajnos a mi minisztériumunk nem ad kellően ezekre. Azzal a helyzettel is szembe kell nézni, hogy nem jó nagyhatalmat játszani. Az anyagi eszközöket szétforgácsoljuk. A kutatók kiszolgálják a Tudományos Akadémia és a MÉM koordinációját és nem jön ki semmi az egészből. Tehát nem hatékony, ennek a szervezeti módját meg kell találni. Azt hittem, hogy itt lesz a PB-ülésen a minisztérium képviselője és eljut az illetékesekhez a véleményem. A szakoktatásról; A mezőgazdasági munkások számára egy helyen 2-3 napos tanfolyamokat tartunk bemutatóval együtt, hogy lássa, az általa végzett munkájának melyek a kulcskérdései és ezeket hogyan lehet a termelésben felhasználni. A szakembereknek is kellene egy-egy probléma megoldására ilyen tanfolyamokat tartani, pl. a szántás nélküli talajelőkészitésről. Tehát szakmánként összehívni az embereket, a kultúrházak szerepét is ki-kellene használni a szakmai vitákra! Ihászi József elvtárs: Az irásos jelentést ismerve, a szóbeli kiegészítést meghallgatva az a véleményem, -hogy a reális helyzete t tartalmazza.
