MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. május 4.

2/163. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-64. • 1979. május 4. - Napirend: - 1. A megye építőiparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-14.

Jankó Zoltán elvtárs, a Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatója Tisztelt Pártbizottsági Kedves Elvtársak! Az építőipar helyzetének felmérése, a továbbfejlesztés útjának és módjainak keresése, megyénk viszonylatában is, napjaink időszerű és lényeges politikai és gaz­dasági feladata. Időszerűnek tartom, mert az épitőipar fejlődésének abba a fázisába jutottunk, amikor a mennyiségi szempontok mellett fokozottan előtérbe kerülnek a minőségi követelmények és ezek elé­réséhez meg kell kezdeni a felkészülést. Lényegesnek tartom, azért, mert az építőipar felkészültsége és helyzete az egyik meghatározója a beruházáspolitika realizálásának. Örvendetes, hogy a Központi Bi­zottság mult év októberi határozata nyomán a megye építőipara helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségót a Végrehajtóbizottsóg megvizsgálta és az erről szóló jelentés megvitatását a Pártbizott­ság napirendre tűzte: egyben alkalmat adott arra, hogy az érdekelt gazdasági vezetők is megismerhessék a felmérés megállapításait, a továbbfejlesztés iránymutatásait. E lehetőséggel élve - a beruházói, tehát az építőipari teljesítésben érdekelt oldalról - néhány gon­dolattal csatlakozom a jelentésben foglaltakhoz és a feladatmegha­tározás javaslataihoz. A jelentés részletesen, a tényeknek megfe­lelően tárja fel a megye tervsző és épitő kapacitásának jelenlegi helyzetét. A megye kommunális beruházásainak túlnyomó többsége vállalatunk lebonyolításában valósul meg. A szükséges kapacitást a feladatok teljesítéséhez igen nagy erőfeszítések órán lehetett biz­tosítani. A beruházási tevékenységnek egyes területein még ma is a mélyépítő kapacitás hiány komoly gondot jelentett. A megyei fej­lesztések egyik gátja ez a hiány. Pest megye különleges helyzeté­ből adódóan a fejlesztések megvalósítására nem megyei székhelyű építőipari kapacitást is kényszerül bevonni. A nem megyei építői­pari tervező- kivitelező szervezetek koordinálása,szervezése a beruházó szervezeteknek külön nehézséget és gondot jelent, hogy a létesítmények a megyei elvárásoknak megfelelően a kivánt határi­dőre valósulhassanak meg. Ezeknek a megyén kívüli szervezeteknek Pest megyében történő foglalkoztatását természetesnek és szüksé­gesnek tartjuk, mert a megye különböző építőipari szervezetei is J elentős mértékű kapacitást biztosítanak különféle szakágazatok­án a fővóroe ée más területi egységek számára. Vállalatunk 1978. évben több mint 3 milliárd forint értékű beruházás lebonyolítását végezte - közel 400 munkahelyen - ennek a nagy feladatnak a meg­valósításához az állami és tanácsi építőipari tervező ée kivite­lező szervezeteken kivül szükség volt más építőipari szervezetek foglalkoztatására, mint pld. építőipari szövetkezetek, termelő­szövetkezeti közös vállalatok, TSz épitő brigádok. El kell monda­nom, hogy e szervezetek komoly segítséget adtak a beruházások meg­valósításához. Egyet kell érteni az előterjesztés javaslatainak a megyei célokat szolgáló építőipari szervezet továbbfejlesztésére vonatkozó reális, az adottságokat figyelembevevő iránymutatásaival. Súlyt kell he­lyezni arra, hogy a jelentésben is tudomásulvett szakosodás mel­lett az építőipari szervezetek mielőbb egységes, jól hasznosítható megyei kapacitásbázist képezenek és alkalmasak legyenek a mennyi­ségi és minőségi tekintetben egyaránt állandóan növekvő beruházási igények lehető legteljesebb, magas technikai színvonalú, a köve­telményeket minőségileg is megfelelő teljesítésére. Ennek egyik záloga véleményem szerint halasztást nem tűrő generálelv érvénye­sítése, úgy a tervezési, kivitelezési, mint lebonyolítási munkában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom