MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1979. május 4.

2/163. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-64. • 1979. május 4. - Napirend: - 1. A megye építőiparának helyzete és a továbbfejlesztés feladatai. - - Jelentés. 18-32.

A középtávú tervek fejlesztési céljai megvalósultak. A IV. ötéves terv során 41 milliárd Ft-ot fordítottak a megye fejlesztésére. Az V. ötéves tervben várhatóan 51-52 milliárd Ft értékű beruházás kerül kivitelezésre. A kommunális beruházási feladatok teljesültek. Néhány területen - óvoda, iskola, egészségügyi létesítmények - a társadalmi erők jelentős mozgósításával lényeges túlteljesítést értünk el. A megye területén végzett kiemelt állami beruházások - Százhalombatta DKV, DHV; Albertirsa Fogadóállomás stb. - határidőre jó eredménnyel megépültek. A vállalati beruházások között elsősorban a termékszerkezet korszerűsítését, a konvertálható árualapok bővítését szolgáló fejlesztések terv szerint valóra válnak. Az összességében eredményes fejlesztés mellett, az országoshoz hasonlóan Pest megyében is tapasztalhatók a beruházások gyengeségei. Előfordult, hogy hiányos előkészítés mellett került sor beruházás indítására. Legtöbb gondot a döntések gyakori késedelme, a tervezői kapacitás szűkössége és a tervezői kivitelezői munka összhangjának hiánya okozott. Néhány beruházásnál a termelőkapacitások üzembehelyezése érdekében ideiglenes, áthidaló megoldásokat kellett keresni /pl. Diósd Csapágygyár,Váci Izzó/. Az építőipari kapacitás és az igény közötti feszültség, az ország központi körzetében állandósult. A Pest megyei épitőszervezetek mintegy 2,8 milliárdFt értékű munkát végeznek a fővárosban. Ugyanakkor a megyei beruházások több mint felét országos szakvállalatok, illetve más megyék épitőszervezetei végzik.Rendszeresen épit a BÁÉV Cegléden és Nagykőrösön, a KEVIÉP a megye déli részén, a 26.sz. ÁÉV Százhalombattán, a 43« sz. ÁÉV Budaőrsön, a NÁÉV Vácon és Gödöllőn. A kapacitást tartósan meghaladó szükséglet eredményezte, hogy karbantartásra és felújításra alapított üzemek egyre nagyobb hányadban végeztek uj építkezéseket. A kielégítetlen szükséglet hozzájárult ahhoz, hogy az országos átlagot meghaladó mértékben jöttek létre építőipari közös vállalatok és mezőgazdasági termelőszövetkezeti épitő részlegek.A feszültség kedvezőtlenül befolyásolta a munka tervszerűségét és az építőipari szervezetek gazdálkodását.