MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.

2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szóbeli kiegészítés. 52-72.

Nagyon színvonala,sanrél^]JmmÍ3!maitöGé*^ felületen folyik a megyében a fólia alatti zöldségtermesztés. Ezt tovább támogatva, a háztájiban is bőviteni célszerű a nagyüzem szervezésében a szabadföldi zöldségtermesztést - a kézi munkát igénylő, friss fogyasztású zöldségfélék növelése érd.ekében.. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének továbbfejlesztésére 1977-ben megyei intézkedési terv készült, annak a végrehajtásáért a munka beindult. A főbb feladatok: az integráció további erősítése; a több évre szóló szerződéses kapcsolatokat igyekszünk minél- szélesebben elterjeszteni; tervszerűen segítjük a kisüzemi termelésnek a termőhelyi adottságokhoz és a hagyományokhoz igazodó szakosodását; a nagyobb mennyiségű és egyöntetű termék előállítása érdekében is újabb szakcsoportok létrehozására törekszünk; továbbra is támogatjuk a kertbarát mozgalmat. Tisztelt Pártbizottság! A termelés szer/ékezete, korszerűsége a mezőgazdaságban, különösen az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. Ezzel párhuzamosan változott a mezőgazdasági dolgozók összetétele is. A fizikai dolgozóknak kevesebb mint 4o %-& dolgozik a szorosan vett mezőgazdasági munkahelyeken, közel 36 % az ipad és építőipari tevékenységben. A többiek szállítással, kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkoznak. A munkamegosztás szélesedése mellett markáns tendencia, hogy elsősorban a nagyobb felkészültséget igénylő munkahelyek száma nő. 197o-hez képest 1977-re /pedig ez nem olyan nagy idő/ a szakmai struktúra alapvetően megváltozott. A szakmunkások száma lo ezerről 23 ezerre nőtt. Betanított munkást 197o-ben az üzemek nem tartottak nyilván, 1977-ben a számuk meghaladta a 3o ezer főt. A segédmunkások aránya ugyanezen időszak alatt ötödrészére csökkent. Az alaptevékenységben az átlagostól rosszabb a kép. A legrosszabb az állattenyésztésben, ahol a szakmunkás ellátottság csupán 3o-35 %-os. Sokat javult a felsőfokú képzettségű szakemberellátottság is. Számuk 7 év alatt 2-szeresére, 285o főre nőtt, a területhez viszonyítva duplája az országos sűrűségnek. Az üzemek jelentős része ösztöndíjjal,