MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.

2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szóbeli kiegészítés. 52-72.

A Kisállattenyésztési Kutató Intézet tartási és takarmányozási tanácsokkal, szakpropagandával segíti a nyúl^ a baromfi, a galamb-és a méhtenyésztést. Pontos cél, hogy a fajták és a tartástechnológia további fejlesztésével javítsuk a kisüzemi termelés hatékonyságát. Mindkét egyetem képes az eddiginél is jobban figyelembe venni a terület igényeit a szakaemberek továbbképzésében, a szakmérnökképzésben és a vezetőképzésben. EzirJ<megyei állami és érdekképviseleti szerveknek kell tervszerűen kihasználni. Itt csak felvillantani tudtuk a tudomány és a gyakorlat kapcsolatainak a helyzetét és a lehetőségeit. Jelentjük a t. Pártbizottságnak, hogy a KB határozat óta valamennyi intézmény vezetőivel konzultáltunk eaekben a kóráóeokbo». Egyetértünk a feladatokban és van készség a tudományos kutatók részéről a közös munka fokozására. Sok függ a fogadókészségtől is. Ma döntők a tudomány eredményeinek az alkalmazásában a termelési rendszerek, a bázisgazdaságok. A rend szereknek ez a fő hivatásuk: a tudomány és a technológia legújabb eredményeinek a segítségével iparszerü kultúrát meghonosítani az adott termelés összes láncszemében, valamint összhangot teremteni a termelés biológiai, műszaki és közgazdasági tényezői között. A megyében viszonylag jó feltételek alakultak ki az együttműködés fokozására a termelés oldaláról is: sok bázisgazdaság jött létre a legfontosabb ágazatokban. Gazdaságaink kezdeményezésére és gesztori szerepével 4 növénytermelési, 8 zöldség-gyümölcs és dísznövény, 4 állattenyésztési rendszer alakult. Ezen kívül további lo termelési rendszerben vesznek részt a gazdaságaink. 54 szakosított szarvasmarha és 16 szakosított sertéstelep van a megyében, 35 közös vállalkozás, vállalat és lo egyszerű gazdasági együtt működés segíti a termelés koncentrációját, korszerűsítését. Ezeket a lehetőségeket kell méginkább kibontani. A mennyiségi fejlődés nem zárult le teljesen, de a rendszerek és a korszerű kapacitások működésének a minőségi kérdései kerülnek az első helyre. Nálunk is vannak e területen tartalékok. JUeg kell vizsgálni például, hogy az ócsai ciroktermesztési rendszer vagy a bernecebaráti bogyósgyümölcs termesztési rendszer miért tudja olyan lassan fejleszteni