MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. november 28.

2/159. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-106. • 1978. november 28. - Napirend: - 2. A mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzete, fejlesztésnek feladatai Pest megyében a KB 1978. március 15-ei határozata alapján. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 4-19.

A művelési mód és a szaporitó anyag megválasztásánál arra törekszenek, hogy az ültetvényeken a legkorszerűbb müveléssel, a legnagyobb eredményeket lehessen elérni. Ennek érdekében saját faiskolát hoztak létre, amelyben ez idő szerint az ország faiskolái közül a legtöbb korszerű alany és uj fajta van. Tekintettel azonban arra, hogy egy-egy gyümölcsoltvány előállitása 2-3 évet vesz igénybe, természetes, hogy a legkorszerűbb fajtákból még egy-két évig mi sem és mások sem tudnak elegendőt a telepiteni szándékozók rendelkezésére bocsájtani. Ezen a téren azonban rövid időn belül kielégitő javulás várható. Termelési rendszerükben pl. ez év őszén csak 35 ha-t nem tudnak olyan fajtával eltelepiteni a 772 ha-ból, amilyet szerettek volna. Az intenziv müvelés biztosítása érdekében a csepegtető öntözés bevezetésére külön tervező- és szerelő ágazatot hoztak létre, amely évi 1500-2000 ha berendezését végzi, elsősorban megyénk uj gyümölcseiben. Egyébként csak olyan uj telepítést támogatnak, amely az általuk javasolt fajtákkal, müvelésmódon és müveléssel történik. Mivel a csonthéjas gyümölcsösök korszerű müvelése optimális termőhely és méretek hiányában egy-egy üzem keretén belül kellő sikerrel kevésbbé oldható meg, 2 évvel ezelőtt kezdeményezték Dél-Pest megyében az első, tsz-ek közötti telepítés megvalósítását. A 6 tsz közötti 800 ha-ra tervezett telepítésből a második év tavaszára ^1979.elejére 430 ha megvalósul. A példa nyomán megyénkben is és más megyében is több hasonló kezdeményezés indul. A gyümölcstermelés adottságaiból fakadóan, az átlagostól még nagyobb szerep jut ^az ágazatban az egjáittmüködések fejlesztésére. Ezért tervük tovább boviteni az együttműködést az export vállalattal, a belkereskedelemmel, a Nagykőrösi Konzervgyárral és a Hütőiparral, valamint egymással, a közös termésbetakaritás, előfeldolgozás, tárolás és értékesités javítására. Meggyőződése, hogy a vázolt terveiket ^megvalósítják és hogy ennek következtében 1980-ra a megyei mezőgazdasági feladattervből az a mondat, hogy "a gyümölcságazat fejlődése nem kielégitő", - kimarad. Kéri munkájukhoz a Pártbizottság segítségét és támogatását. Egyebekben is keresi szövetkezetük szomszédaival az együttműködések teljes kiterjesztésének lehetőségeit, a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztése és ezen keresztül szocialista hazánk építése érdekében. dr.Tóth Márton elvtárs, a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet mb.igazgató3a. Balogh elvtárs által előterjesztett irásos anyag és szóbeli kiegészítésével egyetért. A Tudománypolitikai Bizottság, valamint a Központi Bizottság márciusi határozata egyértelműen irja elő a kutató munka feladatait. A gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet feladatait áttekintve a következőket állapithatjuk meg: Nyúltenyésztés vonatkozásában mintegy tizéves kapcsolatuk van a Bikali husnyultermelési rendszerrel. Kapcsolataik jók, az intézet tevékenysége nagyszülő-párok és uj kombinációk előállitására terjed. A kereskedelmi tevékenységet és vele együtt a szaporítást a Bikali állami gazdaság végzi. A tudományos eredmények gyakorlati elterjesztése tehát a termelési rendszeren keresztül történik.