MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. október 20.

2/158. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-31. • 1978. október 20. - Napirend: - 2. Az értelmiség helyzete, közéleti, kulturális aktivitása Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-13.

Arató elvtárs kéri, akinek a szóbeli előterjesztéshez, illetve az írásos anyaghoz van kérdése, szíveskedjék megtenni. Megállapítja, hogy nincs, ezért az előterjesztés felett avitát megnyitja. Hozzászólások: Dr. Zalka Károly elvtárs

, a Pest megyei Bíróság elnöke: Az írásos jelentés és a most elhangzott szóbeli kiegészítés különkülön, de összességében is széles ismeretkörre támaszkodó és nagyon találóan általánosító képet nyújt a Pest megyében élő és dolgozó értelmiségről. Es mert a beszámolókban is több van, mint ami Pest megyére jellemző, megkísérlem olyan kérdések felvetését, amelyek tovább mutatnak a pest megyei értelmiség helyzeténél. Mondanivalóm alapja és tárgya a jogász, szorosabban a jogalkalmazó, főleg a bíró Pest megyében, de megyénk határán túl is. Tisztelt Pártbizottság! A megye értelmisége számbelileg az elmúlt 17 év alatt megduplázódott. Abszolút számban azonban ma is aránylag csekély, 7 %-os arányt foglal el az összes dolgozóhoz viszonyítva. Ezen belül a jogászi szakképzettségű értelmiség csak 3,5 %o

t s ha tovább szűkítjük a kört, a jogászok közül Pest megyében mintegy loo-an foglalkoznak a legszűkebben vett jogszolgáltatással, azaz a bíráskodással. Nyilvánvaló, hogy ez a számban elenyésző réteg a létszámánál jóval nagyobb jelentőséggel vesz részt a társadalmi és a politikai életben. Nem kell bővebben indokolni, hogy jogbiztonságban élni, társadalmunk alapvető igénye. Helyes az a felismerés, hogy az aránylag kislétszámú értelmiséggel való foglalkozás, annak ideológiai megnyerése,^ szakmai/ és politikai ismereteinek fokozása elsőrendű fontosságú. Ezen belül a jogalkalmazó, bírói munkakört betöltő személyek megfelelő kiválasztása, nevelése szinte nélkülözhetetlen. Es nélkülözhetetlen a bennük való bizalom is. Ennek egy igen jelentős megnyilvánulási formájának tekinti a jogásztársadalom a legfelsőbb pártszervek közelmúltban hozott azon döntését, mely a jogi végzettséget magasszintü ideológiai képzettségnek ismeri el. A jogásztársadalom és ezen belül a bírók igyekszenek is ennek a bizalomnak, de egyben az elvárásoknak is megfelelni. Ezért a bírák megértik, hogy a politikai műveltség fokozása állandó kötelessége nemcsak a párttag, hanem a párton kívüli bíráknak is. így megyénk bíróságainál az összes jogász szakképzettségű értelmiségi állandó politikai oktatásban vesz részt. Bíráink egy része a hivatali munkán kívül társadalmi munkát is végez. A TIT keretén belül bíráink állandó felvilágosító, jogpropaganda munkát végeznek. Teszik azt annak ellenére, hogy -mint a beszámoló is megállapítja - sok az ingázó, vidékre kijáró bíró, s a bírák létszámának több mint fele nő, sőt fiatal aya, akiket a család gondja is terhel. A fiatal jogászok érdekvédelmét az ifjúsági parlamentek is támogatják. Ezek hatására nőtt a segítség a pályakezdő fiatal bíráknál is. Többüket vidékre letelepítettek a megyei tanács segítségével, pl. lakáskérdések megoldásával. Tisztelt Pártbizottság! Szélesebbre tekintve felvetődik az alábbi kérdés: vájjon kimerítünk-e minden kapacitást, amivel a jogászértelmiség, szűkebben a jogalkalmazással foglalkozók rendelkeznek? Ott és úgy, és olyan mértékben vesszük-e igénybe a jogászok szellemi energiáit és ezen belül szakmai felkészültségüket, ahol arra a legnagyobb szükség van, vagy ahol az a társadalom számára is a