MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. április 28.

2/155. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-23. • 1978. április 28. - Napirend: - 2. Az MSZMP Ráckevei Járási VB jelentése a termelőszövetkezeti gazdálkodás helyzetéről. - - Jelentés. 10-22. [brosúra]

gyobb szövetkezeteinkben jó Üzemi szervezet alakult ki, az Üzem és munkaszervezés a vezetői munka lényeges, tartalmi részévé lett* Itt fejlett a tervezési és önelszámolási rendszer, az anyagi érdekeltség a gazdálkodás hatékony eszköze* Bátor kockázatvállalással évről évre biztosítják a kiemelkedő termelési és gazdálkodási eredményeket* Több szövetkezetben viszont hiányzik még a vezetői munka céltudatossága, e. vezetők közötti összhang, a megalapozott döntés és a következetes végrehajtás. Összességében javult a káder- és személyzeti munka, A szakmai, politikai továbbképzés fokozása elősegiti, hogy a dolgozók feladataiknak emberileg, politikailag és szakmailag jobban megfeleljenek. A járás termelőszövetkezeteiben dolgozik a megye szakembereinek mintegy 3o %-a. Aránytalanság* 6tt mutatkozik, hogy 7o %-uk 5 termelőszövetkezetben van. Erősödött a szövetkezetek pártirányítása. Az egyesülések után két helyen alakult pártbizottság. Három termelőszövetkezetben pártvezetőség, hétben alapszervezet működik. A szövetkezetekben 1.25o párttag dolgozik, ami a szövetkezeti dolgozók 7,8 %-a, a járás párttagságának 31 %-a. A pártszervek cselekvési programjaikban a járási célkitűzéseket jól adaptálják. Az elmúlt évben a tejtermelés, a tartástechnológia javítása, valamint a takarékosság jelentette a fő célkitűzést. A gazdaságok évente két alkalommal a járási pártbizottságon részletesen beszámolnak tevékenységükről. Ekkor értékeljük és minősítjük a munkát, pontosítjuk a célokat. Ehhez a megyei pártbizottságtól, a megyei állami éa társadalmi szervektől nagy segítséget kapunk. Az alaptevékenység főbb .jellemzői A növénytermelés szerkezete a népgazdasági és az üzemi igényeknek megfelelően változott, A szántóterület 35 #-án kalászost termelnek. Két év alatt a kalászosok vetésterülete 7 %-kal csökkent, az átlaghozamok növelésével azonban a termelés 37o vagonnal emelkedett. 1977-ben a buza termésátlaga 15 %-kal volt magasabb a megyei átlagnál és megközelítette az 198o-ra tervezett hozamszintet.