MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

növelni szükséges a tej termelésének és fogyasztásának a színvonalát. Vitatkozni kell azokkal, akik attól tartanak, hogy már a közeljövőben túlságosan sok lesz a tej. Hiszen a tej- és tejtermékfogyasztás nálunk viszonylag alacsony, a következőkben lényegesen növelni kell. Ez lehetséges, mert messze vagyunk attól, hogy a tej- és tejterméket kellő választékban és mindenütt hozzáférhetővé tudjuk tenni. Egyébként is Pest megye helyzete e téren speciális: a főváros és a megye lakossága 3 millió körüli. Ezt a lakosságot ellátni nemcsak a megye mezőgazdaságának a feladata, de kézenfekvő, hogy a megye azokból a termékekből törekszik minél nagyobb arányú ellátásra, amelyeknél nagy jelentőségű a fogyasztópiac közelsége. A tej és a zöldség ilyen termékek, a szállítási költségek és az minősége egyaránt függnek a távolságtól. Az állattenyésztés fejlesztését csak a megye mezőgazdaságának részeként szabad meghatározni. Ebből a szempontból a következőket mérlegeltük: — A szarvasmarha-tenyésztés alapjának, a tömeg-takarmányoknak a termeléséhez a megyében megfelelőek a feltételek. A takarmánytermelés nem áll ellentétben a zöldség- és gyümölcstermelés fejlesztésével. — Az állattenyésztésünkben ma felhasznált abraktakarmány 65-70%-át termeljük a megyében, 30-35%-át más területeken vásároljuk. Az állattenyésztés struktúrája döntően befolyásolja ennek a további alakulását. A koncepció vitái során a legszélsőségesebb nézetek kerültek felszínre. Az álláspontunk, amit tükröz a javaslat: nem törekszünk önellátásra abraktakarmányból. Viszont a szállítási költségeket és az ellátás biztonságát mérlegelni kell. Az abraktakarmány termelési színvonalát is fokozni kell. Mivel a kevésbé abrakigényes szarvasmarha és juhtenyésztés fejlesztését szorgalmazzuk elsősorban, elérhető, hogy a növekvő állati terméktömeg mellett az abrakszükségletet saját erőből a jelenlegi 65-70%-os arányban biztosítsuk. — Az előbbiekből következik, hogy az abrakigényes serté

s és baromfiágazatban az 1980-as évekre lényegében szintentartást irányoztunk elő. Ez egybevág a külkereskedelmi érdekekkel is. A koncepció azonban nem változatlanságot takar. Még az V. ötéves tervben a baromfihús és tojástermelésben jelentős új kapacitások jönnek létre, és korszerűsíteni kell a régi telepeket is. A gyengébb eredményeket elérő üzemek felzárkózása alapvető gazdaságpolitikai követelmény — ez a termelés növelését is eredményezi. Stabilizálni kell a háztáji termelést, fokozni a nagyüzem integrátori szerepét, segíteni a háztáji korszerűsítését. És végül az üzemeknek a sertés és baromfitermelés területén rugalmasan kell reagálni a piac esetleges változásaira, keresve és kihasználva a tőkés export fokozására nyíló lehetőségeket. — A szarvasmarha-tenyésztés mellett a juhtenyésztés fejlesztését egyértelműen indokolják az export lehetőségek. Sok olyan terület van a mi