MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

A pártbizottsági ülésen elhangzott szóbeli beszámoló Előadó: Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Tisztelt Pártbizottság! Fontos napirendet tárgyalunk, hiszen az állattenyésztés a mezőgazdasági termelésben, a lakosság élelmiszer-ellátásában és az exportban nagy és egyre növekvő arányt képvisel. Jelentős az időszak is, melyet átfog az értékelő jelentés és a program, együttesen: 1964—1990-ig közel három évtized. Ennek megfelelően igyekeztünk gondosan összegezni a megtett utat és felvázolni a fejlesztési koncepciókat. Igényeltük a megye sok pártmunkásának, állami és gazdasági vezetőjének, tudományos kutatóinak a segítségét. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy minden elvtárs örömmel és felelősségérzettel vett részt az előkészítésben. Köszönetünket fejezzük ki a végzett munkáért a megyei Állattenyésztési Felügyelőség dolgozóinak, a gödöllői Agrártudományi Egyetem és Herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet tudósainak, vezetőinek, az Állami Gazdaságok Pest—Nógrád megyei Főosztályának, a megyei Állategészségügyi Állomásnak, a MESZÖV-nek, a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak, valamint a pártapparátusban és a mezőgazdasági üzemekben dolgozó elvtársaiknak. A megyei pártbizottság átfogóan először 1964-ben határozta meg az állattenyésztés fejlesztésének az elveit. Azóta a testületeink most ötödször foglalkoznak önállóan, vagy az ötéves tervi koncepciók részeként az állattenyésztés fejlesztésével. Ez is jelzi, hogy a vezető pártszervek az állattenyésztés fejlesztését mindig fontos feladatnak tekintették. Máskülönben nem is tudtuk volna elérni azokat az eredményeket, amelyekről az írásos jelentésben a végrehajtó bizottság számot adott. Igaz, hogy a megyében az állatsűrűség kisebb az országos átlagnál, de ez a mezőgazdaságunk városellátó jellegű fejlődésével függ össze. Tanulságos azonban állatfajonként és szektoronként is megvizsgálni a kérdést. Akkor derül ki, hogy a kisgazdaságokban van nálunk viszonylag kevesebb állat. Ez az dolgozók magas arányát, a bejáró dolgozók nagy számát, az urbanizálódó fővároskörnyéki nagyközségeket és az üdülőterületeket számításba véve a megye adottságának tekinthető. A nagyüzemekben a szarvasmarha és a baromfitartás intenzívebb az országosnál, az állománysűrűség 6%-kal nagyobb. Ezt azért fontos tudni, mert a megyei fejlesztési főirány éppen a tejtermelés, a baromfihús és tojástermelés növelése volt a 60-as évektől napjainkig. Lényegében kialakult és a jelenlegi adottságokhoz képest már betölti hivatását a főváros körüli tejövezet. Koncentrált és jó színvonalú telepeken folyik a nagyüzemi tojás- és baromfihús-termelés. 16 nagyüzemi telepen összpontosul a nagyüzemi sertéstenyésztés nagy része. Bár még csak