MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1978. február 10.

2/154. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-37. • 1978. február 10. - Mellékletek: - - Időszerű gazdaságpolitikai feladatok Pest megyében. [brosúra]

problémákat okozott. A nagyüzemi és kisüzemi kocaállomány együttesen 1976-ban meghaladta a 34 ezret, ez az eddigi legmagasabb létszám. A sertéslétszám-növekedés jelentős koncentrálódási folyamattal együtt valósult meg. 1964-ben 11 állami gazdaság átlagosan 300 db, 151 termelő­szövetkezet átlagosan 53 kocát tartott. Jelenleg 7 állami gazdaság 1100 db, 33 termelőszövetkezet 232 kocát tart átlagosan. Az állami gazdaságok koca­állományának 80%-a, a termelőszövetkezetek állományának fele van kor­szerű szakosított telepeken elhelyezve. A szakosított telepeket nagy ter­melőképességű hibrid sertésekkel hasznosítják. Az 1 kocára jutó évi végtermék kibocsátás a termelőszövetkezetekben 14,5 q, az állami gazdaságokban 16 q, ami megegyezik az országos átlaggal. A szakosított telepeken a fajlagos abrakfelhasználás az országos átlagnak felel meg (4,47 kg). A juhállomány 1964-től kezdve 1976-ig 45%-kal csökkent. Jelenleg 6 állami gazdaságban átlagosan 2924 db, 47 termelőszövetkezetben átlagosan 1395 juhot tartanak. A nagyarányú létszámcsökkenés oka a nem kielégítő anyagi érdekeltség volt. A lóállomány tovább csökkent. Az V. ötéves terv végére csak mintegy 10 ezer ló maradt. A megye baromfi ágazatának fejlődése jelentősen megelőzte a többi állattenyésztő ágazatot. A legnagyobb mértékű koncentráció itt ment vég­be. A 32 baromfitartó gazdaság közül 21 hústermeléssel, és 11 tojásterme­léssel foglalkozik. (Átlagosan 50 vagon húst, illetve 12 millió tojást állí­tanak elő). A baromfiállomány az állami gazdaságokban 53%-kal, a ter­melőszövetkezetekben 300%-kal, a kisüzemekben 35'%-kal növekedett. A nagyüzemek mindegyike termelési rendszerhez kapcsolódik. A hústermelők zöme a „Hunnia Hibrid" rendszer tagja, az étkezési tojástermelők többsé­ge pedig a bábolnai rendszeré. A nagyüzemi integráció következtében a hernádi Március 15 Mgtsz tagjai a háztáji gazdaságban is iparszerű terme­lést folytatnak. Az ilyen jellegű termelésszervezés is hozzájárul ahhoz, hogy az ország baromfihús termelésének 6%-át, a tojás termelésének pedig 9%-át a megyében állítják elő. A baromfitartó nagyüzemkben 1964­ben 1 kg hús előállításához 3,84 kg, jelenleg pedig 2,6 kg takarmányt hasz­náltak fel. A megyében évente mintegy 110 vagon nyúlhúst termelnek, elsősorban a kisüzemi termelők. Tevékenységüket az Áfész-ek és a vasadi mezőgaz­dasági szakszövetkezet szervezi. 1977-ben a dunavarsányi Petőfi Mgtsz is megkezdte a termelést. A megye 7 üzemében foglalkoznak halászattal. A százhalombattai Temperáitvizű Halszaporító Gazdaság az ország haltenyésztésének egyik központja. A természetes vizekben és a tógazdaságokban az évi halter­melés mintegy 110 vagon. A haltenyésztés nagyüzemi módszerei kialakul­tak, a tevékenység jövedelmezősége azonban alacsony.

Next

/
Oldalképek
Tartalom