MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 20.

2/153. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-96. • 1977. december 20. - Napirend: - 1. A cigány lakosság helyzete és a társadalmi beilleszkedés meggyorsításának feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

Mazzag Pál elvtárs SZMT A közvélemény előtt egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó társadalmi kérdés az un. "cigánykérdés". Mindenkinek van véleménye, mondanivalója a cigányokkal kapcsolatban. Ezek a vélemények, történetek megmaradnak az általánosítások szintjén; hogy a "cigányok állandóan verekednek, nem dolgoznak, mindig részegek. A cigányok azok, akik az újonnan kapott lakásokban felszedik a parkettát, és azzal tüzelnek, stb. "Lehet, hogy ezeknek azjááltalánositásoknak van alapja, de megvallom, hogy én nem ismerek parkettaégető cigányokat . Ezzel a kis bevezetővel azt szerettem volna érzékeltetni, hogy ezek az általánosítások mennyire torzítanak, és a közvélemény a látszat után hogyan alakit ki merev kategóriákat. Hozzászólásomban két témakört szeretnék érinteni, részletesebben bemutatni. Az első: az irásos beszámoló egy mondatának elemzése. Az idézet igy szól: "Társadalmi és tömegszervezetekben, tanácsi testületekben 5 A'-uk dolgozik". Ez mintegy 1000-1100 főt jelent. Hol, milyen társadalmi szervezetekben vannak legtöbben ? Ismereteim szerint a pártnak nagyon kevés cigány származású tagja van. A KISZ-ben is kevés cigányfiatal dolgozik. A nagy többségük tehát a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt, a helyi tanácsok és a szakszervezeti alapszervezetek tagja, aktivistája. Az, hogy a szakszervezetnek nagy számban tagjai, az nem véletlen, hiszen a szakszervezeteknek - a legszélesebbkörü szervezkedés és a közvetettebb érdekvédelmen túl - vannak közvetlen anjragi juttatási lehetőségei. így természetesen könnyebben megtalálják az utat a szakszervezetekhez. Nem is ez a gond. Hanem az, hogy egy-egy ilyen segély átadása után mindenki megnyugodott, hogy mi mennyire támogatjuk cigány dolgozóinkat." Pedig ez csak a dolog egyik oldala.. A szakszervezeti alapszervezeteknek ennél jóval több a feladata. A cigányok sajátos körülményeihez meg kell találniuk a megfelelő formákat, a szakmai, általános és politikai képzésben. Ez nagyon szorosan összekapcsolódik az anyagi segélyekkel. Mert megfelelő "szellemi segéljrezés" nélkül az anyagi segélyre még beláthatatlan ideig szükség lesz a lelkiismeret nyugtatgatásához.