MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 20.

2/153. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-96. • 1977. december 20. - Napirend: - 1. A cigány lakosság helyzete és a társadalmi beilleszkedés meggyorsításának feladatai Pest megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-34.

-2 8fejteni; - egyrészt a tanulók fogalmi szintű gondolkodásának legalább minimális szintű kialakításáig, másrészt a családok irányában. A pedagógusok a cigánycsaládokat név szerint ismerik, tanítványaikat figyelemmel kisérik jóval az iskola elvégzése után is. Ezek a pedagógusok elmondják, a cigánytanulók és szüleik részéről nagy tiszteltet tapasztalnak, sokszor megható figyelmességet. Általában elmondhatjuk, ha törődést, szeretetet tapasztalnak azt megfelelő bizalommal igyekeznek viszonozni. Ezt bizonyltja az a ráckevei orvosnő, aki nem csak egészségügyi - gondozói feladatokat lát el a pokolhegyi cigánycsaládok körében, hanem törődik szociális gondjaikkal is. 2./ Segiti a társadalmi beilleszkedés folyamatát a társadalmi magatartásban bekövetkezett változás. Ezt mindenek előtt a társadalmi és tömegszervezetek oldaláról tapasztaljuk, - igy a szakszervezet, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt tevékenységében, így sokáig beszédtéma volt cigánygyermekek és családjaik, de a szervezők körében is az az élmény, amikor a járási vöröskereszt több mint 30 cigánygyermeket autóbusszal budapesti városnéző kirándulásra elvitt. Megjegyezném, hogy a gyermekek magatartásával kapcsolatban semmiféle probléma nem merült fel. Azt is megemlitem jelentősége és fontossága miatt, hogy mindkét községben a tanácsok sokat törődnek a cigánycsaládokkal. így két év alatt a dömsödi tanács megoldotta 7 cigánycsalád lakásgondját, ' a ráckevei tanácsnál 8 család - vásárlás utján. A cigánylakosság másik nagy csoportját képezik azok, akik telepen élnek, illetve vándoréletet folytatnak. A társadalmi beilleszkedéssel összefüggő feladatok gyorsabb megoldását azok a körülmények gátolják, amelyek a cigánytelepek helyzetével kapcsolatosak. Azt jól szemelőtt kell tartanunk, hogy a cigánylakosság társadalmi beilleszkedését csak a cigánylakossággal együtt, az ő aktiv és cselekvő közreműködésükkel és akaratukkal együtt lehet megoldani. Az a bonyolult gond, hogy a telepen élők jelentős többsége életmódján nem akar változtatni. Munkát legfeljebb időszakosan vállalnak, ha néhányan meg is kisérlik a rendszeres munkát, időnként visszaesnek henyélő, vagy csavargó életmódjukba. A társadalmi erők