MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. december 5.
2/152. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-16. • 1977. december 5. - Napirend: - 2. Tájékoztató az MSZMP KB december 1-jei üléséről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 2-12.
- Mennyiségi szemlélet maradványai. Kevés szó esik arról, hogy mi van a mennyiség, a számok mögött? A mennyiség nem jelent mindig hatékonyságot. Országos számot mondok: az ipar által előállított termékek 60-70 %-át dotáljuk, tehát azt kell vizsgálnunk, hogy mi kerül egy termék. - Nem eléggé jók a szabályozók. A vállalatok jól dolgoznak, népgazdasági szinten ez mégsem jelent jó eredményt. A jövő évben szigorltjuk a szabályozó rendszert. - Központi döntési rendszer javitása. Ne éveket kelljen várni egy jó döntésre. Differenciálni kell a döntések között is. Pl: 34 szervnek kell hozzájárulni ahhoz, hogy egy ujságkiosztást létrehozzunk. - fegyelem. Országos adatok szerint a munka termelékenysége nálunk 40 %-a a Nyugat-Európáinak. A munka intenzitásáról nincsenek pontos adataink. A fegyelem valahogy mindig kicsúszik a kezeink közül, nagy mértéket ert el az engedékenység. Elvünk, hogy a szocializmusban nem lehet munkanélküliség. Ez a tőkés országokban fegyelmező erő. Nálunk ez a módszer nem alkalmazható, de be kell látnunk, hogy tul könnyen lehet nálunk munkahelyet változtatni. Ezt a kérdést központilag kell megoldani. Fegyelmezetten akkor érdemes dolgozni, ha annak megvan az eredménye. A differenciálás kérdéséhez nem merünk bátran hozzányúlni. Nagyjából egyenlő alapon osztjuk el a béreket. A munka szerinti jövedelem kellene, hogy fegyelmező erő legyen. Szemléletváltozás szükséges. Fel kell figyelnünk arra, hogy miközben a világgazdaság nehézségeiről beszélünk, ezt az átlag dolgozó nem érzi meg, mert az életszinvonalat minden eszközzel tartjuk. Beruházások: Ebben az évben a vállalati szférában 12 Md.Ft volt az "elszakadás". El kellene érni, hogy a vállalatok veztői jobban mérlegeljék, melyik beruházásért érdemes kiállni, s melyikért nem. A népgazdaságilag nem előnyös beruházások ne kapjanak politikai támogatást. A helyi politikai szerv szemben áll egy központi állami szervvel. Létesítsünk egy "forródrótot" közöttük, és kommunista alapon konzultáljuk meg, hogy mire érdemes beruházni. Ésszerűség: Viszonylag ritkán használjuk ezt a fogalmat. A tanácsok és a vállalatok közötti kapcsolat javult. Művelődési házak állnak az országban üresen, nincsenek kihasználva, nincs biztosítva a fenntartásuk. Ilyen beruházásoknál nem beszélhetünk ésszerűségről. A párhuzamosságok elkerülése országos szinten fontos. Ugyanazt a kérdést nem kell több helyen tárgyalni. Az ésszerűséget a helyi szellemi kapacitások kihasználásával lehetne fokozni. Sok jó határozatot hozunk, de kevesebb energiát fordítunk ezek ellenőrzésére. A politikai mechanizmus sokszor a középszerűséget támogatja. Nekünk a kezdeményező készséget támogatnunk kell. A^propagandában a tulszépités veszélye klsert, különösen a gazdasági helyzetre vonatkozóan. Ehhez járul a sablonosság, amely sokszor jó fedezéket jelent.