MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1977. november 11.

2/151. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-26. • 1977. november 11. - Napirend: - 2. Jelentés a korszerű, nagyteljesítményű berendezések kihasználásáról a Budai járás ipari üzemeiben. - - Jelentés. 7-13.

A gépi beruházások az új,nagyértékű alapüzemi gépek és berendezések termelésbe állítására irányultak, amelyet a termékszerkezet korszerűsítése is megkövetelt. A vizsgált korszerű-,nagyértékű gépek az öszszesgép és berendezés értékének 43.9 %-át teszik ki és átlagosan ezeken termelik meg a létrehozott termelési értéknek csaknem a felét. A termelésben játszott szerepük szempontjából figyelemreméltó, hogy az alapüzemi gépek értékének több mint a kétharmadát jelentik. E gépek és berendezések jelentős része a vizsgált 21 vállalat közül 7 vállalatnál koncentrálódik. A számarányuk növelésére irányuló törekvés azonban a vállalatoknál nem párosult az automatizáltság fokának emelésével; a teljesen automatizált gépek hányada (7,3 %} lényegében változatlan. éJS^íll^Ü^^^l^^S^J^B.^!!^' A termelőberendezések kapacitáskihasználását - a minisztériukihasználásának alakulása mi és tanácsi vállalatoknál — az 1975-76-os évek összehasonlításában vizsgáltuk. A felmérés során a korszerű-,nagyteljesítményű és nagyértékű gépekre irányítottuk a fő f igyelmet.A korszerűséget, illetve a teljesítményt az adott vállalati színvonalhoz viszonyítva mértük, értékkategória szerint pedig a 400-800 e/Ft és 800 e/Ft feletti egyedi értékű gépek kihasználását elemeztük. A felmérésbe vont gépek (összesen 765 db) kihasználásával kapcsolatban a következő megállapításokat tehetjük: A nagyértékű gépek naptári időalapjának munkarend szerint 53.5 %-át használták ki, amely alatta maradt az országos átlagnak. Az átlagos teljesített műszakszámuk az állami ipar összességében 1976-ban változatlan (1.58.). A kihasználás mértéke a 800 e/Ft feletti bruttó értékű gépek esetében azonban kedvezőbb, amely azt mutatja, hogy a párt és az állami határozatok hatására javult az ezzel kapcsolatos szervező munka. Különösen kedvezően alakult ez a PEMU-ben, ahol az átlagos műszakszámuk 2.68 és a Tejipari Vállalatnál, ahol ugyanez 2.07. A megvizsgált gépek és berendezések teljesített gépműszakszáma 5 %-kal emelkedett, amely a munkarend szerinti időalap javuló kihasználását mutatja. Az egyes műszakok részaránya lényegesen nem változott meg. A korszerű és nagyteljesítményű gépek átlagosan 48.7 %-ban az első, 33.8 %-ban a második és 17.5 %ban a harmadik műszakban üzemelnek. A harmadik műszak részaránya 20 %-nál magasabb a gépipari vállalatoknál. (Mechanikai Művek, ISG, Diósdi Csapágygyár, Mezőgép Vállalat). Még mindig magas a kiesett gépműszakok száma, nagyságrendjük szinte egy műszak értékével azonos, (32,8 %) bár részarányuk csökkenő tendenciát mutat. A kiesett műszakok alakulását több tényező együttes hatása befolyásolja. A vállalatok általában a munkaerőhiányra hivatkoznak, holott hasonló nagyságú a gépjavítások miatti kiesés, de a legnagyobb hányad az „egyéb" okokra vezethető vissza (27 %), amelynek elemzése a vállalati párt és a gazdasági vezetés részéről körültekintőbb munkát igényel. A rendelés, az anyag, energia és alkatrész hiány miatt kie- sett gépműszakok száma is jelentős mértékű (18 %). A vizsgálat fontos tapasztalata, hogy a korszerű és a nagyteljesítményű gépek kihasználása szorosan összefügg a technológiai folyamatokban lévő más gépek teljesítményével is, éppen ezért ezeknek a működését is figyelemmel kell kísérni. A vállalatok a termelés folyamatosságának biztosítása érdekében meghatározták azoknak a gépeknek és berendezéseknek körét, amelyek a termelést alapvetően befolyásolni képesek. Az üzemek a megfigyelésbe vont gépekről nyilvántartásokat (adatlapokat) vezetnek. A kapott információk feldolgozása terén azonban a gyakorlat eltérő. Legtöbb helyen a havonkénti értékelést alkalmazzák. Az operatív vezetés számára ez