MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.
2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]
A KISZ Központi Bizottságának 1974. áprilisi határozata óta megnövekedtek a követelmények a KISZ-tagsággal szemben, egységes követelményrendszer, az egyéni vállalások rendszere alakult ki. Ennek eredményeként gazdagabb lett a KISZ-szervezetek tevékenysége, a KISZ-tagok 90 százaléka tett egyéni vállalást és többségükben igényesebbek a szervezeti életben, a politikai felkészülésben. Az új követelményrendszer kialakítása felélénkítette az alapszervezeti tevékenységet is; a megye 1580 alapszervezetében mintegy 36 ezer KISZ-tag vett részt az áprilisi határozat ismertetésén, tanácskozásain. A fokozott követelmények ellenére is 7,6 százalékkal nőtt a KISZ taglétszáma: 32 867-ről 35 353 főre. A KISZ-szervezetek a korábbinál hatásosabban dolgoztak annak érdekében, hogy mozgósítsák a fiatalokat a termelésben rájuk háruló feladatokra. Ennek megfelelően növekedett a fiatalok részvétele a szocialista brigádmozgalomban. Eredmények születtek a KISZ sajátos ifjúsági versenymozgalmaiban (kiváló ifjú mérnök, technikus, közgazdász, a szakma ifjú mestere mozgalom), valamint a védnökségi szervező munkában és a kommunista műszakokon, a társadalmi munkaakciókban növekvő számú fiatal vesz részt. Mindez a KISZ tömegbefolyásának növekedését mutatja és erősíti a szervezet tekintélyét. A KISZ befolyása érvényesült olyan területen is, mint az ifjúsági turizmus, az évről évre növekvő tömegsportrendezvények, valamint a szabad idő tartalmas eltöltésére alakult több száz szakkör, érdeklődési kör, öntevékeny művészeti csoport. Az eredmények ellenére továbbra is gondot okoz, hogy nem mindig eléggé bátor és nyílt a KISZ agitációs munkája. Ez szükséges lenne esetenként a munkaerkölcsöt, a munkafegyelmet megsértő, helyenként téves nézeteket hangoztató, a szocialista építő munka eredményeit lebecsülő fiatalokkal szemben. A kisdobosok és úttörők politikai nevelése is hatékonyabbá vált a megyében oly módon, hogy közben erősödött az úttörőmozgalom gyermekszervezeti jellege. A megyei Úttörő Elnökség több mint 80 ezer úttörő és kisdobos tevékenységét irányítja. Segített kialakítani a gyermekönkormányzati fórumokat, amelyek jól szolgálják az úttörők világnézeti nevelését. Hasonlóképpen segítséget jelentett több szervezett politikai akcióhoz, tanulmányi és kulturális versenyhez, a próbarendszer érvényesítéséhez, melyek együttesen szocialista hazafiságra, internacionalizmusra neveltek. A nők közéleti szerepe, politikai, gazdasági egyenjogúságának megvalósulása, hasonlóképpen az ifjúsághoz, össztársadalmi ügy. Ezt a gondolatot — a Központi Bizottság 1970-es nőpolitikái határozata óta — a megye párttagsága széles körű aktivitással igyekezett érvényre juttatni. A legfontosabb, hogy a nők helyzetének megítélésében szemléletbeli változás kezdődött meg. Nagyobb ütemben indult meg a szakképzett nők vezető posztokra állítása. Előléptetésüket azonban több helyen a kölcsönös bátortalanság is gátolta. A nőbizottságok helyesen ismerték föl a legfontosabb feladatokat, s fejtettek ki azok érdekében a maguk területén felvilágosító, mozgósító munkát. Ennek is köszönhető, hogy a megjelent kormányintézkedések és a megyei pártbizottság határozatainak megfelelően a pártszervek segítségével az állami, gazdasági szervek vezetői intézkedtek az ifjúság és a nők munkakörülményeinek javítására, iskoláztatásuk, társadalmi, közéleti tevékenységük lehetőségeinek megteremtésére. A nők anyagi megbecsülése érdekében érdemi intézkedéseket hoztak. Több helyen felülvizsgálták a béraránytalanságokat (noha ez még számos kívánnivalót hagy maga után). Javulás mutatkozik a szolgáltatásokban is. A nők társadalmi helyzetében azonban lényeges előrelépés mindenekelőtt szakmai képzettségük következetes és folyamatos növelésével várható. Ez határozza meg a további évek legfontosabb teendőit. A pártszervek következetes munkája, intézkedései, irányító, ellenőrző tevékenysége rendkívül fontos tényező az akadályok leküzdésében, a nők társadalmi szerepe, megbecsülése fokozásában. A Hazafias Népfront-mozgalom tovább szélesítette társadalmi bázisát a beszámolási időszakban, tovább erősítette akcióival a munkás-paraszt szövetséget, elősegítette a két termelő osztály tagjainak kapcsolatát egymással, előmozdította a munkások és termelőszövetkezeti parasztok közéleti tevékenységét. Jelentős számban mozgósította az értelmiségi, szellemi dolgozókat és más dolgozó rétegeket a népfrontmunka különféle területeire.
