MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

A tanácsok, üzemek, intézmények és szövetkezetek közös erőfeszítéseinek eredménye leginkább a városokban mutatkozik meg. Sikerült eleget tenni annak a kiemelt feladatnak, hogy gyorsuljon meg a megye hat városának fejlődése. A városi tanácsok önállóan, eredményesen gazdálkodnak. A korábbinál tervszerűbben gondoskodnak lakosságuk — sőt a környék lakossága — mindennapos igényeinek egyre inkább városi szintű kielégítéséről. Ebben nagy része van annak is, hogy javultak a városi tanácstagok kapcsolatai a lakossággal és egyre gyakrabban vesznek részt a tanácsi határozatok végrehajtásának ellenőrzésében. A járási hivatalok a — járási tanácsok megszűnése utáni útkereséssel járó — kezdeti nehézségek után gyorsan megtalálták helyüket a tanácsi igazgatás rendszerében. Részesei annak, hogy a községi tanácsok hatósági tevékenysége összességében törvényes. Felügyeleti tevékenységük a jövőben még hatékonyabb lehet, ha a helyi tanácsok területfejlesztési munkáját is jobban ösztönzik. A nagyközségek és a - hatvannyolc községi települést magában foglaló - közös tanácsú községek fejlődése is meggyorsult. Sokhelyütt a városokét megközelítő ütem tapasztalható a nagyközségekben. A közös tanácsok kiegyensúlyozottan képviselik a társközségek érdekeit, és a helyenként meglevő gondok ellenére is eredményeikkel cáfolták meg a létrehozásukkal kapcsolatos aggályokat. Mindinkább megfeleltek a tanácsok azoknak a követelményeknek is, amelyek az állami felügyelet gyakorlásával hárulnak rájuk. Csupán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állami felügyeletének fejlődése volt lassú és ellentmondásos. Ebben szerepet játszottak a korábbi központi intézkedések és nem elég egyértelmű szabályozók, valamint felkészültségbeli hiányosságok és értelmezési különbségek is. Nem mindig érzékelték kellő időben a felügyeleti szervek, ha az alapszabályt sértette egy-egy helyen a tevékenység, nem mindig nyesegették le időben a szövetkezeti demokrácia vadhajtásait. Igy azután a törvények, rendeletek önkényes értelmezése némely esetben a szövetkezeti demokráciának eltorzítása, egyéni célok érdekébe állítása lehetőséget adott visszaélésekre is, mint Kerepesen a Szilasmenti TSZ-ben, vagy a Gyömrői Egyesült és: a Kocséri Új Élet Mezőgazdasági Termelőszövetkezetekben. Ezek elnökei a tagság félrevezetésével, szabálytalan gazdálkodással biztosítottak maguknak meg nem engedhető jövedelmet, ami csak akkor derült ki, amikor visszaéléseik már törvénybeütköző méreteket öltöttek. A társadalmi ellenőrzés lehetőségeit javította a hatáskörök bizonyos rendezése, miszerint egyes ügyek intézése az elsőfokú tanácsokhoz került. Ezzel a tanácsapparátus és az állampolgárok kapcsolata is közvetlenebb lett. Vele együtt kedvező fejlődés indult meg a közigazgatásban dolgozók magatartásában, a pontosabb ügyintézésben. Az ügyintézés nem tekinthető csupán a hivatali munka részének. Annak következtében, hogy az ügymenet közvetlenül érinti a lakosságot, gyakran befolyásolja hangulatát, kedvezően, vagy kedvezőtlenül hat ki érzékenységére, igazságérzetére — mindenképpen politikai kérdés is. Ezért helyeselhetők azok a kezdeményezések, amelyek az ügyintézés egyszerűsítésére irányultak. Idetartozik a személyi feltételek biztosítása is, szükség esetén a megfelelő kádercserék. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek azok a tanácsi dolgozók, akik lelkiismeretesen és a lakosság iránti felelősségérzettel látják el a rájuk háruló nem kis munkát. Megyénkben a helyi tanácsok évente 700 ezernél több ügyiratot kezelnek és mintegy 140 ezer hatósági határozatot hoznak. Intézkedéseik minőségének bizonyos fokú mércéje, hogy az ügyintézés meggyorsult és az érdekeltek a határozatoknak alig 3—4 százalékát fellebbezik meg. A beszámolási időszakban általánosságban a tanácsi munka fejlődéséről adhatunk számot a hatékonyabb pártirányítás, a pártszervezetek politikai irányításának, ellenőrzésének, segítésének révén is. A helyi politika alakításában és végrehajtásában fokozott a tanácsoknál dolgozó kommunista vezetők személyi felelőssége, mert ez biztosítja a lakosság bizalmát és támogatását.