MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.
2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]
közfelfogás a kispolgári magatartás legfőbb jellemzőinek a munka nélküli jövedelmeket, az anyagiasságot, az egyéni érdekek hajszolását tartja. Gyakran és élesen jelentkezik, hogy esetenként indokolatlanul magas egyéni jövedelmek képződnek kevés munkával, vagy munka nélkül. Ezt a munka szerinti elosztás szocialista elve megsértésének minősítik. Probléma, hogy a kritikai megjegyzések többségében nem önkritikusak, főleg másoknak és felfelé szólnak. Erősödött a társadalmi érdek képviselete, de egyes pártszervezetekben bocsánatos bűnnek számít a csoportérdeknek a népgazdasági érdek rovására való érvényre juttatása. A pártszervezetek politikai fellépését gyakran fékezi, hogy a szocialista erkölcsi követelmények következetes érvényre jutását az állami-jogi szabályozás nem mindig segíti elő. A pártszervek igénylik a következetes joggyakorlást. A megyei, a járási és városi pártbizottság munkájában nagyobb hangsúlyt kapott a vallásos ideológia visszaszorítása. A választott testületek elvi állásfoglalásai ellenőrző beszámoltatásai hatékony segítséget adtak az alapszervezeteknek. Kiadványokkal és tájékoztatásokkal, a valláskritikai tanfolyamokkal javítottuk a pártaktivisták felkészültségét. Alapszervezeteink többségében fokozták a párttagokkal szembeni követelményeket. A megye helyzetéből és a munka ellentmondásosságából fakad, hogy a vallás befolyása csak lassan csökken. Ideológiai, tömegpolitikai munkánk eredményeképpen erősödtek a megye közéletében, az emberek világnézetében a marxizmus—leninizmus pozíciói. Javult a párttagság eszmei-politikai és cselekvési egysége. A pártpropaganda- és agitáció A megyében mind több párttag képezi magát. 1970-ben 67%-a, jelenleg mintegy 80%-a vesz részt a párt és tömegszervezeti oktatásban. A pártonkívüliek tömeges oktatását a szakszervezet, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront keretében végzik. Az 1972-ben megalakult Megyei Oktatási Igazgatóság minőségi változást hozott a káderképzésben és továbbképzésben. Mindenekelőtt a párt tisztségviselői és a káderutánpótlás iskolázásával a vezetők felkészítését, politikai nevelését szolgálta. Az Esti Egyetem 3 éves általános tagozata bővült, indítottunk szakosítókat és speciális kollégiumokat is. A politikai, gazdasági, állami vezetők és propagandisták színvonalas elméleti, politikai továbbképzését is az Igazgatóságon biztosítjuk. Az oktató, nevelőmunka színvonalának emelkedése összefüggésben van a propagandisták politikai és általános képzettségének javulásával. A propagandistákat pedagógiai, módszertani képzésben részesítettük. Munkájukat most már rendszeresen segítjük megyei propaganda kiadványokkal. A megyei pártbizottság határozatának megfelelően az utóbbi két évben nagyobb figyelmet fordítottak a pártszervezeteink a fizikai munkások politikai képzésére. Az 5 hónapos pártiskolán szinte teljes egészében fizikai munkás pártalapszervezeti vezetők képzése folyik, az 1 éves pártiskola hallgatóinak fele fizikai dolgozó. Emelkedett a munkások és a nők aránya az Esti Egyetemen és a szakosítókon is. A Központi Bizottság és vezető szervek nyílt tájékoztatása, fejlődésünk értékelésének kiegyensúlyozottsága, a határozatok ismertetése, pozitívan befolyásolta a politikai közhangulatot. Elősegítették ezt a titkári tájékoztatók, politikai vitaköri anyagok, valamint a pártszervezetek erősödő törekvése a folyamatos agitációra. A pártonkívüliek tájékoztatására évenként 3—4 alkalommal 400—500 helyen szerveztünk pártnapokat, ez mintegy 40 ezer dolgozót érintett. Tovább növekedett a kiscsoportos pártnapok száma. Pártszervezeteink még ritkán kezdeményeznek önállóan pártnapokat. Rendszeresek a különböző tömegakciók, béke- és szolidaritási mozgalmak, munkaverseny-mozgalmak, szocialista brigádversenyek, amelyek egyben az agitáció fórumaivá váltak. A szóbeli agitáció fejlesztéseként az 1972-es kísérleti év után 300 politikai vitakört szerveztünk. A XI. kongresszusig minden nagyobb létszámú alapszervezet létrehoz politikai vitakört.
