MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

átlagbére 27 192 Ft volt, ami 22,4%-kal haladta meg az 1970. évi szintet. A megyei párt végrehajtó bizottság több nagyüzemnél ellenőrizte a végrehajtást, s azt megfelelőnek ítélte. 1973-ban az ipari munkások átlagbére 28 560 Ft volt. (Országos átlag 29 832 Ft.) Ipari üzemeink nagy része megyén kívüli központ gyáregysége, telephelye, ami a bérezésnél változatlanul gondot jelent. Itt gyakran alacsonyabbak a kereseti lehetőségek, mint a vállalatok „központi" üzemeiben. Az utóbbi években lényegesen javult a nők bérezése. Egyre több üzemben, munkahelyen következetesen érvényesítik a férfiakkal azonos elbírálást. A foglalkoztatási struktúra miatt azonban továbbra is igen jelentős a férfiak és nők átlagbére közti különbség. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti parasztság részesedése is jelentősen növekedett, s az 1973. évi átlagrészesedés a megyében elérte a 23 118 Ft-ot, ami 26,4%-kal magasabb mint az 1970-es szint. (Az országos átlag 19 704 Ft volt.) A munkaidő-csökkentés jelentősen növelte a dolgozók életszínvonalát, kulturálódási lehetőségeit. A kereskedelmi dolgozókra kiterjesztett munkaidő-csökkentés azonban gyakran formális, mert a gyakorlatban alig tudják megvalósítani. Ezen a területen más megoldást is kell keresni. A népesedéspolitikai határozat végrehajtásával összefüggésben kiemelt figyelmet fordítottunk a nagycsaládosok helyzetének javítására. Az egész megyére kiterjedő felmérésünk befejeződött. A további konkrét feladatok kimunkálás alatt állnak. Pártunk életszínvonal-politikáját szolgálják a kommunális fejlesztések, a kereskedelmi ellátás javítása és a szolgáltatások bővítése. Kiemelt feladatként szerepel a lakásépítés. A tervezett 36 000 lakás a tervidőszak végéig felépül. A belső arányok azonban nálunk is módosulnak. Elsősorban pénzügyi okok és kapacitáshiány miatt a telepszerű, többszintes tanácsi bérlakásokból a tervezettnél kevesebb kerül átadásra. Nagy jelentősége van a munkáslakás-építés kiszélesedésének. Ez idő szerint többszintes építéssel több mint 500 munkáslakás épül. A lakásépítéssel, városias fejlesztéssel szorosan összefügg a közművesítés. Az erre a célra tervezett összegnek eddig több mint háromszorosa, közel egymilliárd forint került felhasználásra. A közművesítés és a járulékos beruházások minden korábbi időszakot meghaladó fejlődési üteme a lakosság, a gazdálkodó szervek és intézmények nagyarányú társadalmi összefogásának eredménye. A város- és községfejlcsztésben a lakosság társadalmi munkájának értéke meghaladja az évenkénti 100-110 millió forintot. Ennek eredményeként 1973-ig megépült 263 km elektromos, 812 km víz-, és 69 km csatornahálózat, 179 km új út és 733 km tanácsi úthálózat került korszerűsítésre. Az egészségügyi és szociális ellátottság négy év alatt nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is jelentősen fejlődött. A megye az egészségügyi feladatok ellátására 4 év alatt 2 040 millió forintot fordított. Eredményeként a szakorvosi ellátás tovább fejlődött. A lakosság egyre nagyobb arányban részesül szakorvosi ellátásban. A fekvőbeteg - intézeti - ellátásban, a váci és ceglédi - egyenként 470 ágyas - kórházak átadásával és más fejlesztésekkel a kórházi ágyak száma 2907-re nőtt. Az ideggondozói hálózat a váci és a ceglédi elmepavilonok átadásával 1974-ben bővült. Fejlődött a gyógyszertári hálózat. Több éves erőfeszítések eredményeként jóváhagyásra került a kistarcsai megyei kórház beruházási programja, s ez év tavaszán megkezdődhettek a kivitelezési munkálatok. Az anyák 99%-a intézetben szül, a gyermekorvosi körzetek száma háromszorosára emelkedett.