MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. február 7.

2/133. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-50. • 1975. február 7. - Napirend: - 1. A megyei pártbizottság írásos jelentése a küldöttértekezletnek a X. kongresszus óta végzett munkáról. - - Jelentés. 15-45. [brosúra]

kibontakozást csak a KGST integrációba való fokozottabb bekapcsolódáshozhatja meg. Nagy segítséget jelentett a központi Bizottság 1972. novemberi határozata, amely a Csepel Autógyárat az ország 6 kiemelt nagyvállalata közé sorolta. A gazdaságos termékszerkezet, a magasabb színvonalú vállalati vezetés kialakításához szükségessé vált a megyei pártbizottság közvetlen segítsége. A közös erőfeszítések nyomán a vállalat helyzetének rendezése megfelelően halad. A megyében levő könnyűipari üzemekben 1971. és 1972. évben az elavult géppark, a korszerűtlen gyártmány-összetétel és a krónikus létszámhiány miatt a termelés visszaesett. Ennek következtében pl. a Gyapjúmosó és Szövőipari Vállalatot fel kellett számolni, s termelő egységeit — profilváltás után — a Hazai Fésűsfonó Vállalathoz kapcsolni. A tervidőszakban több vállalatnál megvalósított rekonstrukció lehetővé tette számunkra, hogy túljutottak az 1971/72. évi hullámvölgyön. Pl. a Váci Kötöttárugyár, a Lenfonóipari Vállalat, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyára stb. A több száz millió Ft-os rekonstrukcióval egyidőben növekszik a gazdaságosan gyártható, korszerű termékek mennyisége. Javultak a munkakörülmények. A létszámhiány azonban továbbra is számottevő gondot okoz, ami negatívan hat a termelőkapacitások kihasználására. A rekonstrukció után átmenetileg rendelés-hiánnyal küszködtek. Különböző okok miatt nehézséget okozott az új termékek piaci elhelyezése. A felügyeleti szervek és a gyárak erőfeszítése nyomán az 1973-74. éveket már jól zárták, valamelyest túlteljesítették az előző évek termelési volumenét. A megye élelmiszeripari vállalatai közül legjelentősebb a Nagykőrösi Konzervgyár, amely a megvalósult rekonstrukciót is figyelembe véve kapacitását megduplázta. Jelenlegi termelése eléri a 110 ezer tonnát. A gyár meghatározó szerepet tölt be a város gazdasági és társadalmi életében. A hűtőipar 11 ezer tonna kapacitású üzemet létesített Dunakeszin. A rekonstrukció eredményeként nőtt a ceglédi vágóhíd termelése. Folyamatban van a Dunakeszi Konzervgyár korszerűsítése, valamint új tejüzemek, kenyérgyárak létrehozása. A Pest megyei Pincegazdaság a termelői kapcsolatok kiszélesítésével egyidejűleg Szentendrén jelentős eszközöket fordít az üdítőital-ellátás megoldására. Az élelmiszer-termelés szempontjából igen figyelemreméltó, hogy az állami vállalatok mellett a termelőszövekezetek is jelentős feldolgozó kapacitást hoztak létre. Igy pl. a hernádi „,Március 15." Termelőszövetkezet baromfi-feldolgozót, a dánszentmiklósi „Micsurin" Termelőszövetkezet konzervüzemet. Ezeken kívül a termelőszövetkezetek 3 tejfeldolgozó üzemet, 13 sertésvágóhidat, több kenyérsütödét stb. létesítettek. Fontos feladat volt az építőanyag-ipar fejlesztése. Eredményeként jelentősen nőtt az építőanyagok — cement, tégla, burkoló lap, nyomócső termelése, a kő, kavics, homok kitermelése. Igy pl. a Cement és Mészművek váci gyárának termelése — a technológiai hibák kijavítása után — tartósan meghaladja az évi 1 millió tonnát. Több évi késéssel megkezdte működését a teljesen automatizált Solymári Cserépgyár. A megye építőipari vállalatainak termelése évenként folyóáron számolva 13,3%-kal nőtt. Ennek ellenére a megye építési igényeinek több mint 50%-át más megyei építőipari vállalatok elégítik ki. Az ipari és mezőgazdasági termelő jellegű építési feladatok mellett a lakásépítési program végrehajtásához is hozzájárultak a Pest megyei, a Bács megyei és a 26-os Állami Építőipari Vállalatok, a váci és a ceglédi tanácsi építőipari vállalatok, s az építőipari szövetkezetek. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat 1970-hez viszonyítva megtöbbszörözte az évenként megépített lakások számát (1971-ben 264 lakást, 1974-ben 862 lakást épített). A vezetés színvonalának javulása ellenére sem tudott azonban eleget tenni — a megye lakásépítési programjából — ráháruló feladatoknak. Az építőipar műszaki fejlesztése, kapacitásának növelése továbbra is fontos feladat. Gondot okoz elsősorban az állami és tanácsi építőiparban a munkaerőhiány és — az építőipari szövetkezetekben pedig — a forgóeszköz elégtelensége. A termelőszövetkezeti építőipari, élelmiszeripari közös vállalatok fontos szerepet töltenek be a megye gazdaságában. Ezek a szervezetek az elmúlt években azonban nem fejlődtek megfelelően. Az alapító termelőszövetkezetek a realizált tiszta jövedelem jelentős részét nem a közös vállalatok fejlesztésére, hanem más célokra