MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1975. január 31.

2/132. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-70. • 1975. január 31. - Napirend: - 1. Az MSZMP programnyilatkozat tervezetének és a XI. kongresszus irányelveinek, valamint a Szervezeti Szabályzat tervezetének megvitatása, illetve a megyei pártbizottság állásfoglalásának kialakítása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-21.

Az eddig megszületett, s az irányelvekben, programtervezetben megfogalmazott azon intézkedésekkel, mely a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket igyekszik meggátolni, szintén egyértelműen egyetértéssel fogadták - természetesen mindazok, akiket ez nem érint és ezek vannak többségben - , azonban mind a felderítés, mind az intézkedés eredménye sége hatékonyságával és gyorsaságával még nem lehetünk megelégedve A programnyilatkozat távlatában azonban megvan a remény arra, hogy a munkából származó személyi tulajdon az egyének és családok személyes szükségletei kielégítését fogja szolgálni a közérdek és a szocialista célok sérelme nélkül. Hatékonyabbá kell tenni a marxizmus-leninizmus elméletének elmélyitését, a tudatformálást, különösen az ifjúság körében. Főképpen az egyetemi ifjúság körében vannak tapasztalataim, melyek ennek megfogalmazására késztetnek, mert bár mind az általános iskolákban, mind a középiskolákban követelmény a megfelelő világnézeti nevelés, mégis mire egyetemi ifguság korba lepnek fiataljaink közöttük elég nagy számban észlelhető a marxizmus-leninizmustol idegen világnézet, szemlélet, a kispolgári nézeteket dicsérő felfogas. A proletariátus ideológiájának, a marxizmus-leninizmus szemléletének elmélyülését, fokozottabb megszilárdulását az egyetemi ifjúságon belül segiti a szakmunkások felső oktatási intézményekben való továbbtanulásának biztosítása, s ezért ilyen szempontból is csak üdvözölni lehet e rendelkezést. Az irányelvekben megfogalmazott, a fokozódó követelmények miatt a központi irányitást hatékonyabbá kell tenni, melyet a programtervezet szélesít azzal, hogy az államélet fejlesztésével tovább kell tökéletesíteni a társadalom központi irányitását, a helyi szervek önállóságának és felelősségének egyidejű növelésével, csak hangsúlyozottan szeretném aláhúzni. A magam szakterületéről tudom, hogy a központi irányítás hatékonysága meg távolról sem éri el azt a szintet, amellyel biztosítani lehet. hogy az egyébként szakmailag, de a lakosság egészségügyi ellátása javítása kérdésében is előrevivő intézkedések megvalósítása - rosszul felismert helyi érdekekből adódóan - nehézségekben ütközik. Ugyanakkor azonban arra is fel kell hivnom a figyelmet, hogy gyakran a központi elképzelések megvalósulását, a helyi anyagi források hiánya is gátolja. Ez különösen érvényes a kis településeknél. Akár művelődési, akár egészségügyi ellátás, de a kommunális ellátottság kérdésében is a kis települések falusi jellegének megszüntetése nehézségekbe ütközik, ezen települések • lakói másodrendű állampolgároknak érzik magukat. A központi irányitás hatléonyságát központi preferenciával is segíteni szükséges. Bizonyos esetekben meggondolandónak tartom azt is, hogy szakemberek letelepítése érdekében kis településeknél az anyagi érdekeltséget is differenciáltan, kiemelten kellene és lehetne alkalmazni.