MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1971. december 14.

2/108. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1971. december 14. - Napirend: - 2. A Pest megyében dolgozó munkások eszmei, politikai fejlődése és a munkaerkölcs továbbfejlesztésének fontosabb feladatai. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 3-8.

Guba Pál elvtárs: A járás területén 25 kisebb, nagyobb vállalat,üzem van. A párttagság 26 %-a munkás. Éves átlagban 160 fő párttagot vesznek fel a pártba és átlagosan 52 %-a fizikai munkás. A monori járásban a tanácsoknál is hasonló a helyzet,bizonyltja ezt, hogy az előző választások során a fizikai munkások aránya 26.5 % volt, az ezévi választásoknál az arány 43 % lett. Elmondja,hogy a járásuk területén bármilyen probléma van, csak a munkásokhoz lehet fordulni és segitenek a megoldásban. Éppen ezért különös gonddal kell foglalkozni a fizikai dolgozók problémáival. Megemliti néhány vezető szemléletét pl. a tanácsválasztások során is kiütközött az, hogy elismerik a munkásosztály vezető szerepét, hatalmát,de amikor a Végrehajtó Bizottságba jelöltek munkást, azt már nem fogadták szivesen. Meglepő a jelentésben az a tény,hogy egyre-jobban romlik a párttagok között a fizikai dolgozók aránya. Kitért még a szakmunkásképzés helyzetére,és a bejáró dolgozók problémája is. Véleménye szerint a pártnak kell hathatósan intézkednie mindkét témában,mert csak akkor várható valamilyen eredmény, ha a párt ügyet csinál belőle• Kovács Sándor elvtárs Nagykörösi Konzervgyár ig. Véleménye szerint a jelentés nagyon élesen veti fel a problémákat. Érzése szerint a szóbeli kiegészitő talán egy kicsit eltúlozza a helyzetet az összehasonlítás terén. Pl: a nagyüzemekben dolgozó munkásokról és a munkaszervezés kérdésében. Véleménye szerint a nagyüzemekben jelentkező nagyobb problémák éppen az üzem nagyságából adódnak, amit a kisüzemi problémákkal összevetni, illetve összehasonlítani nem lehet,mivel ez igy irreális képed ad. Az üzemi demokráciáról szólva; az anyag felveti az információ hiányát- a politikai felkészültség,fellépés, aktivitás tekintetében a sorrend nem ez, hiszen a nagyüzemi munkások a hibák ellenére is reálisan látják és érzik az üzem súlyát, politikai jelentőségét. A vezetők magatartásával kapcsolatban elhangzottakhoz hozzáfűzné, hogy elvileg mindenki betölthet vezető állást, azonban gyakorlatban az a helyzet, hogy a gazdasági vezetők általában mind párttagok. Az, hogy ezek a párttag vezetők milyen magatartást tanúsítanak a munkásokkal, beosztottjaikkal szemben, ez a megyei PB. felelőssége is. Azok a felvetések,amelyek itt a vezetők szemléletével,magatartásával kapcsolatban elhangzottak, már nem hibák, hanem vétségek. Az ilyen problémáknál már beavatkozásra van szükség, és a gazdasági mechanizmus bevezetése óta, ez nem kifejezetten a minisztériumok feladata. Véleménye szerint itt egyetlen lehetőség van és kell,hogy legyen a területi illetékes pártszervek felelős beavatkozása, feladatuk is ez mert politikai kérdés, és a pártszervek kezében van a lehetőség ezek megoldására. 4