MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1971. október 15.

2/107. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-71. • 1971. október 15. - Napirend: - 1. A beruházási tevékenység hatékonysága, növelésének fontosabb feladatai a megyében. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-10.

Gamsz Kálmán elvtárs; a mezőgazdasági beruházások témájához szól hozzá. Az előterjesztett anyaggal egyetért. Néhány észrevétel, javaslat a PB felé, - Az eredmények értékelése igen rövid volt. A mezőgazdasági beruházások terüleAén semmi szégyenkezni­valónk nincs, A III. ötéves terv idején elkezdődött nagy erőfelfutás, és ez folytatódik a IV, ötéves terv során, amikor befejeződnek a nagy telepek a megye területén, - A tervezési munka hatékonyságával kapcsolatban; a tervezé­si határidő szükitését nem tudja elfogadni. Ha azt kivánjuk, hogy a megrendelők és a beruházók nagyobb területet kapjanak, az szükséges, hogy a határidő kitolód­jék. Felmerül a kérdés: milyen a kivitelező vállalatoknak a felkészültsége, a szakember gárdája? - Az együttműködés kérdésével kapcsolatban javasolja a KB felé a "generál-elv* 1 visszaállítását, amit az uj gazdasá­gi mechanizmusban eltöröltek, ezáltal látja biztosítani az "egyidejüséget". - A másik probléma: a könnyűszerkezetes probléma, A feszültségek növekednek, A megrendelők nem kívánják a könnyűszerkezetet igénybe venni. Meg kell vizsgálni a könnyűszerkezetek árát, - Ideje lenne a maximált árat és a szabad árat egyenlő mér­cével mérni. Az előtervezésről sok szó esik, A tervezők maximált árral terveznek. Nem vesszük az anyagárat figye­lembe, Kiss László elvtárs: a FORTE gyár részéről szólal fel, Áz import behozatalt csökkenteni kell, a dvizával foglal­kozó szervek ezt el is fogadják. Pl, Japán gyártmányú számo­lógépet 2o ezer Ft-ért, két-háromszor jobb minőségűt hozhat­tak volna be, azonban a devizagazdálkodás folytán nem lehe­tett, igy a drágább és rosszabb minőségű magyart kellett megvenni. Tervezésről: a vállalatnál komolyan vették a beruházást. Olyan előregyártott elemekből akartak felépíteni egy kisze­relő üzemrészt, ami jó is és kell is, 1973-ra vállalta a kivitelezést a vállalat. Kompromisszumot kell kötni, mert nem tudnak várni 1973-ig. Típustervek: tipuskazánt akartak beépíteni, hogy ne kelljen várni. Átépítéssel rövidítették le. A tervező intézettel 7o ezer Ft-ban állapodtak meg, majd alkudozások következ­tében 5o ezerre alkudtak meg. Itt felmerül a kérdés: vagy 7o ezer Ft az ára, vagy nem, A kivitelező viszont 12 ezerrel többet kért, mert nem az a kimondott típusterv. Biró elvtárs emiitette az alapanyagárakat. Az 1971. szeptember 21-i Közlönyből idéz, amelyben "nem csökkentettük, hanem emeltük az árat és ezt a Közlöny meg is indokolja". Az áremelkedés 5o %-os. Mire a vevőhöz kerül /pl. agyaglap 15o.- Ft helyett 2oo.- Ft/, tetemes ösz­szegben emelkedik az alapanyag ár. A kisebb vállalatok káró-

Next

/
Oldalképek
Tartalom