MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 11.
2/101. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-82. • 1970. szeptember 11. - Napirend: - 1. Jelentéstervezet a Pest megyei pártértekezletnek. - - Jelentéstervezet. 33-78.
Az áruellátás javulása, a választék bővülése, a fogyasztók érdekvédelmének hatékonyabbá válása is bizonyitja, hogy az intézkedések helyesek és időszerűek voltak, A gyakorlati élet sok olyan társadalom- és gazdaságpolitikai kérdést vetett fel, a lakosság több jogos észrevételt tett, amelyekre reagálni kellett. Ilyenek pl,: a társadalmi, csoport és egyéni érdek összhangja, a piaci kapcsolatok hatása, az áruellátás alakulása, az ármozgások,.a jövedelemarányok alakulása, a különböző rétegek életszínvonala, stb, A közvélemény legérzékenyebben az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati megvalósítására reagált. Megértette és elfogadta azt az elvet: aki többet ad a társadalomnak, az többet is kapjon. Ugyanakkor élénk kritikai megjegyzések hangzanak el, amikor bizonyos területeken a személyes jövedelmek megállapításánál szubjektív tényezők a meghatározók, amikor magas jövedelmek alakulnak ki, olyan gazdasági egységek vezetőinél,, ahol a dolgozók jövedelme alacsony, A dolgozók esetenként szóváteszik, hogy egyes gazdasági, műszaki vezetők gazdaságszervezői tevékenysége, társadalmi, politikai aktivitása, felelőssége nem nő a jövedelmük** kel arányosan. Ez demoralizálja az adott kollektívák tevékenységét és negativan hat ezeken a helyeken a politikai munkára. Ugyanakkor él még a korábbi gyakorlat által Is részben táplált, egyenlősdi szemlélet is, ami az 1968»as nyereségrészesedés kifizetésekor erősebben érzékelhető volt. Tovább élnek, esetenként erősödnek a kispolgár i nézet ek és törekvésok # mint pl, az önzés, a kivételezés, az ügyeskedés, a protekcionizmus, a munkaköri kötelesség teljesítéséért külön jutalmak adása és elvárása, Erősödött az anyagiasság, esetenként a törvényesség határait súroló törekvés a haszonszerzésre. Ennek jelei egyes ágazatokban - pl, szolgáltatás # olyan méretű, ami ellen határozott fellépés indokolt. Előfordul, hogy egyes vezetők is megsértik az erkölcsi normákat, vagy eltűrik azok megsértését. Nem érhetünk egyet azokkal, akik e jelenségeket a jelen irányitási rendszer következményeként, hatásaként értelmezik, azt általánosítják, s alapvető tendenciaként tüntetik fel. Ezek gazdaságpolitikánktól idegen jelenségek. Gazdaságirányítási rendszerünk alapvetően a szocialista tulajdonságokat, a kollektív érzést és tudatot erősiti, elősegíti az egyéni # csoport és társadalmi érdek összhangjának érvényesülését,
