MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. szeptember 11.
2/101. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-82. • 1970. szeptember 11. - Napirend: - 1. Jelentéstervezet a Pest megyei pártértekezletnek. - - Jelentéstervezet. 33-78.
Az átlagbérgazdálkodás nehézségei, a vállalatvezetés fogyatékosságai, az anyagellátás, a munkaszervezés hiányosságai miatt, stb. érezhető en romlott a munkafegyelem, ami veszélyezteti a termelékenység, a válla- \ lati nyereség növelését. Indokolt volt a vállalati átlagbérgazdálkodás felülvizsgálata és népgazdasági lehetőségek szerinti módositáaa. A Gazdasági Bizottság ezirányu döntése óta még.rövid idő telt el, s Így annak hatását nem lehet még reálisan értékelni. Az egyes üzemeken belül kialakult helyzet lényeges javítását a vállalatvezetés nagymértékben elő tudja segiteni, A.teljesítménytől, a produktumtól függő anyagi érdekeltség kiszélesítése, az . a^agellátás megjavítása, a munkaszervezésben! hiányosságok felszámolása, a tudati elmaradás fokozatos megszüntetése, a törzsgárdához tartozó jól dolgozó.munkások fokozott megbecsülése közvetlen vállalatvezetési feladattá vált, A vállalatok bérgazdálkodása - a hiányosságok ellenére is - sokat v áltozott , A vállalati nyereségből való érdekeltség növelte az anyagi ösztönzés lehetőségeit. Az év végi nyereségrészesedés mellett figyelemre, méltó a törekvés a.bér- és prémiumjuttatások rendszerének javitására. Kedvezőtlen viszont, hogy néhány helyen szűkült a. premizálások köre, 0 A mezőgazdasági nagyüzemekben is növekedett a termelékenység. Ez mindenek előtt a tervidőszak alatt elért gépesítéssel, a technológiák korszerűsítésével és a hozamok jelentősebb növelésével függ össze, A, termelékenység növelését segitette az állami gazdaságok bértömeggazdái- » kodása, a termelőszövetkezetékben.pedig a személyi jövedelmek közvetett /jövedelemadó, regulativ adó, stb,/ szabályozása, amelyek lehetővé tették a személyes anyagi érdekeltség közvetlenebb megvalósítását, 4,/ A. vállalati gazdálkodás helyzete Az uj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével jelentősen nőtt az ipari és mezőgazdasági vállalatok, szövetkezetek önállósága, gazdasági felelőssége, kockázatvállalása.
