MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.
2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]
fontosabb határozatait ismertessék a pártmunkásokkal és a párttagokkal. cj A KISZ-szervezetek ritkán kapnak pártmegbízatásokat, a KISZ-tagok még ritkábban. A jelenlegi gyakorlatot tekintve, nem túlzás azt mondani, hogy a KISZ-tagoknak csak papíron van több kötelességük, s szinte még papíron sincs több joguk, mint a KISZ-en kívüli fiataloknak. Jogon itt nem a több kedvezményt, hanem a bizonyos pártrendezvényekre szóló meghívást, jelentősebb párthatározatok megismerésének jogát, vagy meghatározott politikai feladatokkal való megbízatást stb. értjük. A párt- és KISZ-szervezetek kapcsolatának ezek a vonásai sem elméletileg, sem gyakorlatilag nincsenek kidolgozva. Nincs kellő igény a pártalapszervezetekben arra, hogy az ifjúság politikailag legaktívabb részét, rétegét közvetlenül bevonják a pártalapszervezetek irányításával folytatott társadalmi, politikai harcba. d) Kevés fiatal párttag tevékenykedik a KISZ-ben. Általános gyakorlat — különösen falun —, hogy ha valakit felvesznek a pártba, és nem KISZ-titkár, akkor nem szívesen vállal további aktív szerepet az ifjúsági szövetség tevékenységében. A problémát csak növeli, hogy a pártvezetőségek sem ösztönzik eléggé a fiatal párttagokat a KISZ-ben végzett munkára. ej Mindez különösen hátrányosan érezteti hatását a középiskolában és a szakmunkásképző iskolában. Jelenleg egyre inkább pártösszekötők valósítják meg a pártirányítás helyi gyakorlatát. Az iskolai pártszervezetek ismert problémái (hogy nincs mindenütt önálló alapszervezet), valamint a pártösszekötői rendf °zer gyermekbetegségei miatt külön tanulmányozni kell az isolai ifjúsági szervezetek közvetlen pártirányítása fejlesztésének lehetőségeit, hogy ne személyek, hanem egyre inkább a pártalapszervezetek és vezetőségek váljanak az ifjúsági munka irányítóivá. 3. Az ifjúságpolitikát megvalósító társadalmi mechanizmus pártirányításának fogyatékosságai A párt ifjúságpolitikájának célja az ifjúság kommunista nevelése; ezt a célt egy társadalmi mechanizmus valósítja meg, amelyben a párt közvetlen és közvetett irányításával sajátos szerepet tölt be a család, az iskola, a munkahely, a hadsereg, a
