MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

Helytelen az a vélemény is, amely lebecsüli az ifjúság speciális jellegzetességeit, amely az ifjúságban csak a felnőtt társadalom kicsinyített, némiképp még éretlen, de lényegében azonos mását látja. Az ilyen szemlélet jegyében megvalósuló politikai, pedagógiai, irányitói, szervezői gyakorlat nem képes az ifjúság sajátos problémáit is figyelembe venni. Ugyanakkor azonban nyilvánvaló az is, hogy az ifjúságot nem lehet a társadalom egészén belül teljesen önálló rétegnek sem tekinteni, mert szerves és elválaszthatatlan része a társadalom osztályainak, csoportjainak. Az ifjú nemzedék problémáinak vizsgálata a társadalmi és ^^nemzetközi problémák figyelembevételét, ezen belül az ifjúság társadalmi helyzetének, szerepének elemzését jelenti egy meghatározott korszakban, a jelen esetben a szocializmus építésének időszakában. A fiatalokat ezért a társadalomban elfoglalt helyzetük és a társadalomhoz fűződő kapcsolataik alapján kell vizsgálnunk. Figyelembe kell venni, hogy a fiatalok valamely társadalmi osztályhoz, réteghez, helyi csoporthoz, nemhez való tartozásuk alapján különböző életfeltételekkel, normarendszerekkel találják magukat szemben, s ezért meglehetősen eltérő jellemzőik vannak. E korosztály tagjainak tevékenységét a társadalomba történő beilleszkedés és az erre való felkészülés határozza meg. A tizennégy éven felüli fiatalok számottevő politikai, társadalmi erőt képviselnek; véleményüknek nemcsak befolyásolása, hanem meghallgatása is szükséges. Nemcsak alakítandó, formálandó tartalék az ifjúság, hanem cselekvő részese is a társadalom életének. 2. Az ifjúság erkölcsi, politikai és világnézeti állapota Az ifjúság megítélésének legfontosabb mércéje — miként a felnőtt-társadalomban is —, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, tanul, dolgozik, hogyan teljesíti kötelességét. Megállapítható, hogy a fiatalok többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi hánt, gondolkodását nagyobbrészt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus iránti vonzódását, a korábbi korosztályokénál nagyobb műveltségét, őszinteségre való igényét, kritikus-