MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. május 18.

2/99. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-93. • 1970. május 18. - Napirend: - 1. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése és a KB állásfoglalásából adódó feladatok az 1970. február 18-19-ei ülés határozata alapján. - - A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. (Az MSZMP KB 1970. február 18-19-ei ülésének anyaga.) [brosúra]

játosságokat és különbségeket. E nézet képviselői a nemzedékek , örök" ellentétéről beszélve el akarják homályosítani az ifjúsági kérdés konkrét társadalmi vonatkozásait, nem veszik figyelembe az ifjúság osztályrétegeződését, az ifjúsági megmozdulások tényleges társadalmi okait. Egy másik, sorainkban is meglevő nem ellenséges, de téves nézet a társadalmi tényezőket úgy tekinti kizárólagosnak, hogy leegyszerűsíti, vulgarizálja ezeket és nem veszi tudomásul, hogy az ifjúság sajátos problémáiról beszélni még nem antimarxizmus, nem az osztálymegközelítés feladása. A két nézet természeteseiig nem azonos tartalmú és irányultságú, és nem is lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. Meggyőződésünk, hogy az ifjúsággal mint közösséggel összefüggő problémákban a társadalmi meghatározottság az elsődleges, de a korosztályok élmény- és tapasztalatvilágából származó különbségek megvannak és tagadhatatlanok. A nemzedékek örök harcáról szóló burzsoá elmélet ellenséges, mert az osztályharcot akarja helyettesíteni a nemzedékek „harcával", de a korosztályok váltásával jelentkező reális problémák semmibevevése is hiba. Ebből következik, hogy a marxisták nem elégedhetnek meg azzal, hogy kijelentik: a társadalmi problémáik megoldásával együtt automatikusan megoldódik az ifjúság minden problémája is. Ügy gondoljuk, hogy szükséges elemeznünk a sajátosan ifjúsági tényezőket, hogy az egész társadalom kérdéseinek a megoldásába szervesen bele tudjuk illeszteni őket. Ugyancsak a társadalom és benne az ifjúság viszonyával összefüggő kérdés: az ifjúságért érzett felelősség. A kérdés mélyén à nevelésről alkotott felfogás is ott húzódik. Az ezzel kapcsolatos vitákban két, egymásnak ellentmondó nézettel találkozunk. Némelyek az ifjúság nevelését kizárólag a felnőtt társadalom hatáskörének tekintik, s ezzel — akarva-akaratlan — tulajdonképpen minden egyes fiatalt felmentenek az önmagáért érzett felelősség alól. A másik felfogás viszont — a társadalmi hatásokat elsikkasztva — csak az ifjúságot teszi felelőssé saját magáért. Mi azt gondoljuk, hogy a fiatalok felelősek önmagukért, de a felnőttek felelősek az egész társadalomért és ezen belül az ifjúságért is. A felnőttek felelősségén nemcsak azt értjük, hogy munkájuk teremtette és teremti meg az adott létfeltételeket a fiatalok számára, hanem azt, hogy a felnőttek példája, erkölcsi normarendszere, szokásai és igényei erőteljesen hatnak a fiatalokra. Az