MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. március 19.

2/97. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-90. • 1970. március 19. - Napirend: - 1. Jelentés a munkásosztály helyzetéről szóló 1958. évi KB-határozat végrehajtásának Pest megyei tapasztalatairól. - - A munkásosztály helyzete Pest megyében. 44-78. [brosúra]

A munkásosztály életszínvonalának alakulása Alapvető társadalompolitikai kérdés hogyan alakul a megyében élő lakosság, ezen belül a munkásosztály kommunális helyzete. Az 1958. évi KB-határozat után nagymértékű lakásépítés előkészítése kezdődött meg. 1961-től kezdve felgyorsult a lakásépítkezések üteme. A lakásállomány növekedése 1960 óta Pest megyében 15,1%-kal, 33 100 darabbal nőtt, szemben az országos 9,5%-os növekedéssel. (Lásd I. sz. tábla.) Pest megyében jelentős változás a lakásépítkezésnél az utóbbi években történt, 1969. évben már egy év alatt közel hatezer új lakás épült, és következő években a lakásépítkezés még fokozódik. A megyében ezt a jelentős változást az építőipari kapacitás többszörösére történő emelése tette lehetővé. t A munkások lakásépítkezésekben való részvétele a társadalmi súlyukhoz viszonyítottan megfelelő. Az állami lakásépítkezésből való részesedésük 1968—1969. évben 50%. Vízellátás területén a viszonyok javultak, és az igen alacsony 8%-os lakásszámra vonatkozó vízbekötési, mutatót 13%-ra tudtuk emelni. A megyében még nagy számban találhatók egészségtelen, életveszélyes szükséglakások, felszámolásukra sikeres kezdeményezések történtek a tanácsi és pártszervek részéről. Az utóbbi időben az üzemek is sokat tettek a dolgozóik lakáshelyzetének javítása érdekében. (Pl. Mechanikai Művek), de az ezirányú kezdeményezés még nem elég széleskörű. A fejlődés ellenére a megye lakáshelyzetének változása nem kielégítő. A lakásellátási szint kismértékben javult, de az országos átlagtól még jelentősen elmarad. Különösen kedvezőtlen a megépült új lakások állami lakásaránya. Míg országosan az állami lakások aránya 36%, addig Pest megyében 17%-os. Az elmaradás egyik oka, hogy Pest megyében a városlakók aránya viszonylag alacsony. Ez viszont a megye munkásainak lakásés életkörülményeire hátrányosan hat ki. A lakásállomány nagyobbik része 1 szoba, komfort nélküli. A munkáslakások mindössze 11.3%-a fürdőiszobás. Az új lakások az új építési technológiáknak megfelelően lakótelepi elrendezésben valósulnak meg. A lakótelepek kereskedelmi és szolgáltató hálózata a lakóépületekkel nem komplexen valósult meg. A megye közműhálózata jelentősen fejlődött, de a jelenlegi színvonal még igen alacsony, és elmarad az országos átlagtól. A lakáskérdés a munkások életkörülményeit közvetlenül meghatározza. A lakásépítési tevékenység fejlesztése, gyorsítása megyénkben alapvető feladatot jelent. Ezt az elkövetkező ötéves terveknél figyelembe kell venni. Az egészségügyi ellátás területén az 1960-as évhez képest mérsékelt fejlődést értünk el, amely az egy körzeti orvosra jutó lakosok számának csökkenésével, a bölcsödéi férőhelyek 28%-os emelkedésével mérhető.