MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. február 26.

2/96. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-41. • 1970. február 26. - Napirend: - 2. Pest megye komplex fejlesztési irányelvei a IV. ötéves terv időszakára. - - Pest megye IV. ötéves tervének irányelvei. 6-17. [brosúra]

A tanácsi gazdaság fejlődése a III. ötéves tervidőszakban A. III. ötéves terv során a megyében céltudatos város- és községfejlesztési tevékenység bontakozott ki. A tanácsok bonyolítják az állami lakásépítést és szervezik a magánlakásépítést, fejlesztik a kommunális, valamint az egészségügyi, szociális és kulturális ellátást. A területfejlesztésben a tanácsoknak döntően a településeken belüli infrastruktúra kialakítása, fejlesztése és koordinációja a sajátos feladatuk. E tevékenységük során kapcsolatban vannak a területükön működő vállalatokkal, a területigénnyel, munkaerővel, közműellátással, valamint egészségügyi, szociális és kulturális szükségletek kielégítésével. A tanácsok gazdálkodására jelentős kihatással van a gazdasági mechanizmus reformja. Növekedett a gazdasági önállóságuk és gazdálkodásuk hatékonysága. Megnőtt a helyi kezdeményezés és a politikai aktivitás, előrelátóbbá és hatékonyabbá vált a gazdálkodás. A III. ötéves terv során — az anyagi alapok lehetőségén belül — alapul szolgáltak a Politikai Bizottság 1965. március 16-i határozatának a megye kommunális, kulturális és szociális igényeknek jobb kielégítését biztosító irányelvei. E határozat kimondja, hogy „Pest megye kommunális, kulturális és szociális igényeinek jobb kielégítése indokolt. Az Országos Tervhivatal a III. ötéves terv kiegészítése során az éves tervek lebontásakor fokozott mértékben vegye figyelembe a megyében lévő lemaradásokat". A III. ötéves terv célul tűzte ki a kommunális ellátottság színvonalának emelését, elsősorban a lakás, vízellátás, közművek, egészségügy, művelődésügy, valamint szolgáltató-ipar és kereskedelem fejlesztésében. A tervkiemelten kezelte a városok fejlesztését és egyes járási székhely-községek és nagyközségek közművesítésének kiépítését. A tervidőszak alatt a tanácsi gazdaság erőteljesen fejlődött. A megye III. ötéves terve 1,2 milliárd Ft-ot irányzott elő a lakosság kommunális, szociális, kulturális igényeit szolgáló fejlesztésekre. Az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve a tervidőszakban előreláthatólag 2,1 milliárd Ft kerül felhasználásra. A III. ötéves tervet előreláthatólag természetes mutatókban is túlteljesítjük, a lakás, vízellátás és csatornázás, egészségügy, valamint általános iskolai ágazatoknál. Az eredetileg jóváhagyott 1183 db állami és szövetkezeti lakással szemben várhatóan 15^1 db épül meg. Hasonlóan a tervidőszakban 148 általános iskolai tanterem megépítését terveztük, s ezzel szemben 227 tanterem kerül üzembehelyezésre. A fejlesztési alap 40—45"/

0-a a városokba koncentrálódott. Az állami támogatás mintegy 60%-a ideirányult. A fejlődés ellenére a megyébe történő bevándorlás fokozódása miatt a lakosság egy főre eső infrastrukturális ellátottsága keveset javult. Ez különösen a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű lakosságának alapfokú ellátottságában mutatkozik meg. Az agglomeráció sűrűn lakott települései változatlanul a megye legrosszabbul ellátott területei. Igen nagy a feszültség a lakás, általános iskolai, a víz- és villanyellátás, valamint az úthelyzet terén. Ezeknél a településeknél a főváros közelsége az ellátottságban mutatkozó nagy különbség miatt kiélezi az ellentéteket. A megye lakásállománya 1966. január 1-én 242 ezer volt. A lakásállomány «* év alatt 21 ezer darabbal növekedett. 1,6 ezer db tanácsi bér- és szövetkezeti lakás épült» Ennek ellenére az ellátás színvonala csekély mértékben javult. A vizhálózat hossza 50°o-kal emelkedik, s ezzel a hálózatba kapcsolt lakások aránya 7,5%-rcl 11,5%-ra változik. A szennyvízhálózat hossza ugyanakkor csak 21,2%-kal bővült, amely az ellátott lakások arányát 1,4%-kal, 3,7%-ra javítja. Problémát jelent a fűKCnl a fővárosi agglomerációs gyűrű lazán kialakuló településszerkezete. A mintegy 28 ezer, zömében a tervidőszak folyamán épített új lakás bekapcsolódásával és az egyéb hálózati bővítésekkel a villannyal való ellátottság 75,4%-róI 80%-ra javul. Hasonló a helyzet a kiépített belterületi utak arányát tekintve: a mintegy 100 km bővítés, 9,0%ról 11,6%-ra változtatja a kiépítettség fokát. Egészségügyi ellátás tekintetében súlyponti kérdés volt a fekvő- és járóbeteg ellátás javítása. Ennek eredménye, hogy a III. ötéves tervidőszak legnagyobb kiemelt létesítményeiként megvalósulnak a ceglédi és a váci kórházak, a nagykátái rendelőintézet és az alapfokú ellátás javítása érdekében 57 orvosi körzet, illetve 268 bölcsődei férőhely. Az általános iskolai oktatásban, az egy tanteremre jutó tanulók száma, a váltások aránya és a szükségtantermek száma az országosnál lényegesen magasabb. Ez 1970-ig is csak kis mértékben csökken. További jelentős problémát a gyermekgondozási segély bevezetése folytán — főként az agglomerációs övezetben — az óvodai férőhelyek eddiginél magasabb ütemű fejlesztési igénye fogja jelenteni. A középiskolai beiskolázás aránya a tervidőszak végén sem lesz kielégítő, de a jövőben — fő-