MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1970. február 26.

2/96. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-41. • 1970. február 26. - Napirend: - 2. Pest megye komplex fejlesztési irányelvei a IV. ötéves terv időszakára. - - Pest megye IV. ötéves tervének irányelvei. 6-17. [brosúra]

bér- és szövetkezeti lakások számát. Éz a növekedés a városokban és városias településekben, továbbá az agglo­merációs gyűrűben keletkezett ellátási feszültségek miatt szükséges. A tanácsi bér- és szövetkezeti lakások között szerepelnek Százhalombattán a DKV bővítésével kapcsolatban felépítendő lakások. Ezzel a IV. ötéves tervben felépülő többszintes lakások aránya közel 40% lesz. Az állami bér- és szövetkezeti lakások elosztásával a 100 lakásra jutó családok számát, a városok további fejlesztését, az agglomerációs gyűrű nagyközségei lakás­helyzetének javítását kell figyelembe venni. Az állami lakásépítések városokon belüli elhelyezé­sénél célul kell kitűzni az elavult városközpontok gaz­daságos rekonstrukcióját. Ennek megfelelően megyei át­lagban a korábbinál nagyobb arányú szanálással lehet számolni. A tervidőszak folyamán a megszűnő lakások száma 5 év alatt mintegy 6 ezer lakást tesz ki, ennek figyelembevételével a tényleges lakásszám növekedés 30 ezer. Az állami lakások építésének éves ütemezését a kapa­citásokkal összhangban egyenletesen célszerű kialakítani. A lakásszámokra vonatkozó javaslatnál nem csak a megyei fejlesztési alapból megépíthető lakások számát vettük figyelembe, hanem a bérlői kijelölési jog eladá­sából, vagy egyéb lakásértékesítésből várható bevétellel is számoltunk. A jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve megyei fejlesztési alapból 1500 millió Ft fordítható lakásépíté­sekre. b) KÖZMŰELLÁTÁS A fokozódó urbanizációs folyamat a nagyarányú la­kásépítés, a települések fejlesztése a víz-, csatorna-, vil­lanyfejlesztési igényeket nagymértékben növelte és fe­szültségeket hozott létre a lakosság ellátásában. A IV. ötéves terv egyik alapvető célkitűzése az e té­ren kialakult feszültségek csökkentése, illetve feloldása. A IV. ötéves terv során megyei központi előirány­zatból mintegy 320 millió Ft fordítható a vízellátás és csatornázás fejlesztésére. Ezen kívül a többletbevételi lehetőségeket, illetve az üzemek^ÓSsŐ fokozottabban igé­nyelt hozzájárulásokat is figyelembe kell venni. Vízellátás A lakosság vezetékes ivóvízzel való ellátottságát az 1970. évi 40%-ról 1975-ig 60%-ra kell emelni. Az ellátásban a 2000-nél népesebb településeken vezetékes vízellátást kell biztosítani, a kisebbeken mély­fúrású kutak további építése kívánatos. A fejlesztések finanszírozásánál messzemenően fi­gyelembe kell venni az érintett üzemek, vállalatok és a lakosság anyagi hozzájárulását. Továbbra is támogatni kell a lakosság vízműfejlesz­tési társulásait. E fejlesztések eredményeképpen a IV. ötéves tervben 1,0—1,1 ezer km vízvezetéket kell épí­teni. Ezzel a megye vízvezeték-hálózatának hossza 2,1 ezer km-re emelkedik. A városok közül Cegléden és Nagykőrösön kerül sor jelentősebb vízhálózatbővítésre. Az egyéb települések vízellátását főleg a regionális vízművek kiépítésével kell biztosítani. Így az anyagi le­hetőségektől függően folyamatosan ki kell építeni az Érdi, Galgamenti, Kistarcsa—Kerepes, Vác, Vácduka, Duna-kanyar, Pilisi és Fóti regionális vízműveket. Csatornázás A csatornázás fejlesztésénél figyelembe kell venni: — a megye településeinek alacsony ellátottságát, — vízellátás javításával, a fokozódó lakásépítéssel — elsősorban a többszintes épületeket figyelem­be véve — párhuzamosan jelentkező új igénye­ket. A IV. ötéves tervben mintegy 100 km hálózat kiépí­tése szükséges. Ezzel a megye csatornahálózatának hosz­sza 280 km-re emelkedik. A fejlesztéseket a városokba és városiasodó településekbe kell koncentrálni. A szennyvíztisztító kapacitást a IV. ötéves tervidő­szakban napi 20—22 ezer m :,-nek megfelelő fejlesztés­sel kell növelni. Villanyhálózat A III. ötéves tervidőszak végére a jelenleg kiemelt fejlesztésre kijelölt agglomerációs övezet településeinek ellátottsági szintje meghaladja az 1970. évben várható megyei átlagot. A IV. ötéves tervidőszakban végrehaj­tott fejlesztésekkel a megyei ellátottság 350—400 km ve­zetékkel bővül. Emellett megkezdődnek a szükségessé vált rekonstrukciós jellegű fejlesztések is. A belterületi igények kielégítése után fokozatosan át kell térni a sűrűn lakott külterületi helyek, valamint a fontosabb üdülőterületek hálózatának kiépítésére. Ez utóbbi állami támogatása csak a lakosság hozzájárulása esetén lehetséges. Gázellátás A hazai földgázvagyon fokozódó kitermelése, a me­gye területét érintő távvezetékek lehetőséget biztosíta­nak a lakosság földgázzal való ellátására. Elsődlegesen az elkészült és folyamatban lévő nagynyomású főveze­tékrendszerek és leágazások melletti városok, nagyobb települések ellátásának megoldására kell törekedni. Figyelembe véve, hogy a nagynyomású fővezetékek és egyes nagyobb települések elosztóhálózatát az OKGT saját fejlesztési alapja terhére készíti el, a kisebb tele­pülések elosztóhálózatának megépítéséhez — a helyi és lakossági hozzájárulásokon túlmenően — állami támo­gatást kell biztosítani. Az OKGT programja szerint a IV. ötéves terv vé­géig mintegy 6—7 ezer háztartási fogyasztóval emelke­dik a vezetékes gázellátásba kapcsolt lakások száma. A földgázellátásba gazdaságosan be nem kapcsol­ható településekben továbbra is a propán-bután gázel­látás kiszélesítése a feladat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom