MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1967. szeptember 30.
2/71. ő. e. Pártbizottsági ülés 1-75. • 1967. szeptember 30. - Napirend: - 1. Irányelvek Pest megye mezőgazdasági vízgazdálkodásának megjavítására. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-10.
Sza bó elvtárs : /Dél-Pestm.Tsz. Ssöv. elnökhelyettese/ Szabó elvtárs Cegléd városra vonatkozó sajátosságokat emlit a vízgazdálkodás szempontjából. Elmondja, hogy Cegléden 664 lakóépület rongálódott meg a belvizkár miatt, looo család igényel uj lakást. 14 tanyaépület ment teljesen tönkre és 45 gazdasági melléképület. A kár 44 millió Ft-ot meghaladja, 345 kh került viz alá. A terméskiesés a 15 millió Ft-ot meghaladja. A város részéről igen komoly erőfeszítés történik a belvízkárok elhárítására. A felsorolást ott folytatja, hogy 8 nagy teherbírású hid is megrongálódott, amelyet részben, vagy teljes egészében meg kell javitani, illetve újból megépíteni. Az előzetes kalkuláció szerint 3,6 millió Ft-ba kerül a hidak ujjá, illetve megépítése. Ha ezeket az összegeket a belvizkár elhárítására tudták volna forditani, nagjr eredményiekről lehetett volna most beszámolni. Utal az előtte felszólaló két járási titkár elvtársra. Sajnos az igazság az, hogy Nagykátától és a Monori járásból sok vizet kap n ak annál fogva, hogy alacsony fekvésű helyen vannak. Amint az anyag is hangsúlyozza igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a koordináló tevékenységnek. Foglalkozik a társulatokkal és a vizügyi igazgatóságokkal. Véleménye szerint a társulatok sok olyan faLesleges munkát végeznek, amelyekre nincs szükség. Példaként felhozza, hogy a befogadók el vannak tömődve, vannak olyan mellékcsatornák, amelyek 3 év óta nincsenek tisztítva. Ezekre sem ártana több figjrelmet forditani. Véleménye szerint nagyon sokat lehetne tenni a mezőgazdasá gi üzemekben ahhoz, hogy a belvizeket leengedjék. Nemcsak az a probléma, hogy egyes helyeken nem fogtak kapát és ásót, hanem az, hogy nincs hová levezetni a belvizet. Talán helyes lenne ezt a kérdést nem belvizlevezetesnek nevezni, hanem vízgazdálkodásnak, s azt is elmondja miért: akkor amikor a legnagyobb belvizes esztendők vannak, akkor is küzdenek aszállyal. Ugy gondolják: sokat jelentene, ha olyan víztározókat lehetne építeni, amelyeket az aszály idején fel lehetne használni. Vannak olyan területek, ahol ezeket meg lehet oldani. Fontos kérdés ez annál is inkább, mivel a hústermelés egy kiemelt kérdés a következő években, az pedig tudott dolog, hogy ehhez több szemestakarmányt szükséges előállítani. Sajnos a ceglédi járásban 4o ezer kh. - ennek ellenére - nem terem semmit.
