MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1966. október 10.

2/62. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-84. • 1966. október 10. - Napirend: - 1. Az 1966. november 3-4-ei pártértekezlet anyagának megvitatása. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-10.

A pártszervezetei nem hallatják hangjukat, lciilönösen tapasztalható ez a tsz-ben. A fiatalságnak egy része a városba jár dolgozni. Ezek sem az üzemben, s em a községben nem élnek pártéletet, Nem tájékozódnak a pártelet eseményeiről, Véleménye szerint erre valami megoldást kellene keresni. Az üzemben dolgozó párttagokat ott kellene bevonni a pártélet eseményeibe. Egyes elvtársaink nehezen értik a párt vezető szerepét. Sok esetben bírálják a kommunista vezetés alatt álló szerveket. Az is előfordul, hogy az ott dolgozó kommunisták hamarabb elfogadják a nem kommunista vezetőt. Hiányolja, hogy az anyagban nem szerepel a cigány kérdés. Megyei viszonylatban majdnem mindenütt találkoznak vele. Véleménye szerint ez a kérdés nincs a helyére téve. Az anyagban szerepel a birálat kérdése. Szerinte a helytállással van a nagy baj. Egy birálat után sokszor kiderül, alapjában véve a bírálóban van a hiba. Tehát először is példát kell mutatni és azután bírálni. , • . Fagy fogyatékosságot lát a szakszervezet munkájában is, mivel nem tudják, hogy mit kell nekik csinálni, mi a feladatuk. Sokszor maguk az aktivák sem tudj .'le megmondani, hogy miért is szakszervezeti tagok. Véleménye szerint sok őrületen-tiszt ázni kellene bizonyos. kérdéseket és itt kiemelné a tsz-ek helyzetét mivel a falu politikai közhangulatának kialakítása szempontjából rendkívül jelentős, Szonyi Miklós elvtárs /Csepel Autógyár igazgatója/ Nagy- gonddal jár egy ilyen pártértekezlet! anyag elkészítése. Cservenka elvtársno elmondta, hogy 5o perces bevezetőt fog tartani. Ezt az anyagot ki lehetne boviteni több- loo oldalra, de ez nem lehetséges, • Kovács elvtársnak válaszolva^ felvetette, hogy gyáván reagálunk bizonyos kérdésekre többek között az ár- és bérkérdésekre, amelyek az üzemi taggyűléseket foglalkoztatták. A KB. határozatai és irányelvei, amit az elvtársak ismernek leszögezi 1963.-ban lesznek árrendezések, átcsoportosítások, akkor miért kell nekünk visszahúzódni. Véleménye szerint a döntő hangsúly a prop. nevelő munkán kell legyen. • t '• ' . Az anyag-számot ad a négy éves munkáról, lényeges kérdéseket tar- V talmazza, ezt természetes hozzászólásokkal is ki lehet egészíteni. Boros Gyuláné elvtársnő /KISZÖV elnöke/ _ 3o. old.-al kapcsolatban javasolja, hogy foglalkozzanak a lakosság javit ó-szol gáltat ás hálózatának kérdésével is. ; ",

s Cservenka Eerencné elvtársnő összefoglalója: Elmondja: tudták, hogy nem könnyű dologra vállalkoznak, amikor a pártértekezlet anyagénál: elkészítéséhez kezdtek. Négy év eredményeit, fogyatékosságait ugy leirni, hogy mindenkinek a gondolatmenetével találkozzon, szinte lehetetlen. Talán hálásabb dolog az első hallás után azt mondani egy beszámolóra, hogy tessék hozzászólni, mint Írásosan kiküldeni. . ^ A -feladatukat ugy fogták fel, hogy nem egy klasszikus mü, hanem négy év munkájáról ad egy összefoglaló jelentést, s egy ilyen jellegű tájékoztató nem foglalhat magába minden eredményt, minden fogyatékosságot. A második dolog az, hogy még a járási, városi pártértekézietek folynak, amelyekről a jelentést csak később kapják meg, s a szóbeli beszámolóban kívánna velük foglalkozni. Az anyag készítésénél voltak olyan helyzetben, hogy 8Kf ászletekig