MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. november 27.

2/46. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-53. • 1964. november 27. - Napirend: - 1. A nők helyzete a Monori járás termelőszövetkezeteiben. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-30.

Fehér Lajosné elvtársnő:/

Orsz.Nőtanács./ Kedves Elvtársak! Először is megköszönöm, hbgy erre a nagyon fontos társadalmi problémát tárgyaló pártbizottsági ülésre meghivtak. Az elhangzott beszámoló és a határozati javaslat - amely reálisan tükrözte a felmérés alapján tapasztalat helyzetet - elvi és gyakorlati megállapításai helyesek, az ország más megyéiben is a tsz-ekben felvetődő problémák azonosak, és azonosak az eredmények is. Szeretnék abból kiindulni, hogy sok a gond és a megoldásra váró probléma, s mégis az elmúlt 4—5 évben nagy fejlődés volt. Az egyéni kis földeken ott dolgozott férje mellett az asszony, és kivette a részét a munkábóll Mondhatjuk nyugodtan, hogy bővebben, mint férje. A tsz mégi3 gyökerében ujat jelentett, - a tudati hozzáállás, hogy a tsz nemcsak a férjé, aki mint tag belépett, hanem az övé is. Nagyon rövid idő alatt jutottak el oda az asszonyok, hogy felismerjék milyen helyük van a tsz-benl Ezt az utat egyengették, segítették a pártszervezetek, társadalmi szervek, nőmozgalmak. Felismerték - bár a törvények biztositják ás kimondják - az egyenlőséget, hogy nem teszünk különbséget a nő és férfi munkaerő között,de hogy ez a valóságban meglegyen, az alapfeltételeit biztosítani kell A tsz-ben önálló munkát végez, s amikor otthon leteszi az asztalra a fizetését, nemcsak a társadalom, a tsz közössége előtt, hanem a családon belül is megteremtette a gazdasági feltételét a társadalom megváltozásában. A nők funkcióba állításáról: A férj ma már napirendre tud tárni felette, hogy a felesége jól áll helyt a munkában, és természetesnek veszi azt is, hogy dolgozik. De az idő nem volt elegendő ahhoz, hogy a társadalom minden rétegében bekövetkezzen az a változás, hogy a munkájával kivívja a megfelelő helyet ott is, ahol nemcsak a munkáról van szó,- hanem annak megtervezéséről. Hogy az asszonyoknak ott legyen a helyük az irányító munkában is. Az ország valamennyi megyéjében és tsz-eiben is kevés kivétellel a munkának nagyobb részét az asszonyok adják. Különösen élesen érződik ez Pest megyében. Ha a munkával kitudják vivni az elismerést, akkor munkájuk után érzék el, hogy betöltsék az őket megillető társadalmi, vagy gazdasági funkciókat is. Az elmúlt két évtizedben volt idő, amikor találkoztunk olyan tendenciával, hogj/ a nőket minden áron a vezetésbe. Mégis, ha összehasonlítjuk az elmúlt éveket, láthatjuk, hogy felnőtt a nőknek az a vezető rétege, aki képes betölteni hivatását es ott van a férfiak mellett a tsz vezetésbe. A tanulás/kérdéséről: Néha "megdöbbenünk" azon, hogy az elmúlt évek SZÍVÓS szervező munkája nyomán a nők tömege vállalja azt a megterhelést is, hogy tanuljon. Helyt áll a munkában, a család terheit is vállalja /különösen falun, ahol e tekintetben nincs nagy változás, hogy a. férj is vállalja a gondok egy részét / és mégis tanul. Ebből eredően is mennyire fontos a falu különböző szociális problémáinak sürgős megoldása. ./.