MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. október 13.
2/45. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-72. • 1964. október 13. - Napirend: - 1. Jelentés a megyei ipari és mezőgazdasági exporttevékenységről. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-19.
Cservenka elvtársnő : D a rvas elvtárs lényeges kérdéseket érintette, ennek alapján Kuruc elvtárs összefoglalót nem tart. Ugy Ítéljük meg a dolgokat, hogy ez a tanácskozás érintette a legfontosabb részeket és az elkészült jegyzőkönyv alapján az export-bizottság feldolgozná azokat a fontos problémákat, melyek megyénk ipari és mezőgazdasági ágazata előtt állanak és a legfontosabb szempontokat tartalmazzák. A felszólalások is megerősítették a beszámolót. A kérdés jelentőségét bizonyitja az is, hogy más-más oldalról világították meg ezt a problémát. Szeretném elmondani, hogy a közeljövőben külön tanácskozást, megbeszélést szeretnénk tartani a tanácsi vállalatok problémáját illetően, ahová az OT. képviselőit is meghivnánk, mert itt feszítenek a dolgok és emellett nagy erővel foglalkoznánk a mezőgazdaság export kérdésével, valamint az ipari exporttal is. A felszólalásokra vonatkozólag két dologra reagálok: 1. / Mi is tanácskoztunk a^Osepel Autógyár igazgatójával Szőnyi elvtárssal. Hozzászólásából én a következőket vontam le. Hekik is igazuk van^abban, hogy amig az egyik megrendelőnek, megfelel a legyártott gépkocsik szine, az a másiknak nem. Az ilyen jelenség kihat a munkájukra, akadályozza előrehaladásukat. A Csepel Autógyárnak vannak problémái, van amiért el lehet marasztalni is, de éppen a fenti dolog az, melyért . erőfeszítések folynak. 2. / Az anyagi érdekeltség elvét alaposabban kell tanulmányoznunk, mert a z alkalmazásánál vannak problémák. Az ár és bérkérdések azt tükrözik, hogy ahol élünk azokkal az eszközökkel, lehetőségekkel, melyeket az anyagi érdekeltség elve kezünkbe ad, ott nincs probléma. Szóvá tenném, hogy sokszor nem kalkuláljuk be azokat a szubjektív tényezőket, amelyek menetközben jelentkeznek, vagy nem igyekszünk kijavitani azokat. Bizonyos személyi vonatkozású dolgokban teszünk engedményeket. Ez vonatkozik népgazdasági szintre is. /példát mondott el./ A legutolsó felszólaló Bárdi elvtárs volt, aki nem helyesen tette fel a kérdést. Tudjuk hogy a termelőszövetkezetek által előállitott áru, ha a vendéglátóiparba kerül feldolgozásra különböző sázalékokat felszámolva, már nem olyan áron kerül .;. a fogyasztó elé, mint amikor zöldféle volt nyers állapotában. Ezt a kérdést igy kell vizsgálni. t tí
