MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. március 12.

2/40. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-67. • 1964. március 12. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1964. február 20-22-ei ülésén elhangzottakról, különös tekintettel az építőiparral kapcsolatos határozatra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-38.

vonatkozásban határozottabbak legyenek. Az építőiparnak ez jelenleg nem áll rendelkezésére. Jó lenne 5 éves távlati tervek alapján dolgozni az épitő iparnak, igy tudná az épitő ipar, hogy mit kell 5 év alatt elvégeznie. Ezt kivánatos lenne megoldani. Vagy 2 éves időszakra kellene a terveket meghatározni. Pl. necsák az l$64-es tervet ismerjék, hanem már az 1965-ös tervet is és igy jobban előtudnák késziteni a következő épitéai teriileteket. 3./ Az építőipari kapacitáa összehangolása. Ennek sokkal azorosabbnak kellene lenni, jobban koordinálni. Központi programot felvezetni. Jobban kellene biztositani a folyamatoa termelést. Javítani a munkaerő helyzeten. Sokat segitene itt a télieaités és ez kihatna a munkatermelékenység növelésére is. Trauttmann elvtárs elismerte, hogy nagyon sok a kapkodáa, a tervszerütlenaég. Jogosak a birálatok, mert a hibák fennállnak. Elmondotta, ugy érzi, hogy ezért nincs joguk az eredményekről beszélni. Azért aincs joguk, mert a korábbi párthatározatokból is van olyan, amit nem hajtottak végre, holott időszerű lett volna. Elmondotta, hogy egyre nagyobb méretekben nŐ a szakember igény. Epitészi technikusok, mérnökök igénye, vegyészeak és vaaipari szakmunkások tekintetében is. Növelni kellene elsősorban a technikusok képzését. Elismerte Trauttmann elvtárs, hogy az epitőipar munkája a Mezőgazdaság területén különösen lemaradt. Ez volt lényegében Trauttmann elvtárs beszédének lényege. Az epitőipar problémájához Kádár elvtárs is hozzászólt. Kifejtette, hogy a hozzászólások során sok hasznos dolog hangzott el, de sok volt a feltételezés; ha igy lenne, vagy ugy lenne. Azt mondotta Kádár elvtárs, hogy nekünk a napi pervekből kell kiidnulni, mert adott tervünk van. A reális helyzetből kell kiindulni. Igaz, hogy az eredményekről nem sok szó esett, de azért vannak eredmények is, de ha az építőipar egész területét nézzük meg kell állapítani, hogy rendkivül tarka-barka ezért ez megnehezíti, hogy mi az építőipar eredményeiről egyértelműen beszéljünk, A felszóllalások során voltak, akik azt mondták nagyon jó dolog az, hogy meglehet mondani és belehet vallani, hogy a terveket nem teljesítette az epitőipar. őazinte, nyilt a légkor. Meglehet mondani, hogy hiba van, nem tudtuk teljesíteni a tervet. Ez igaz, ez jó dolog, de a probléma ott van, hogy ennél aztán meg ia állunk, megnyugszunk ebben, hogy megmondtuk mi a probléma. De tudni kell azt ia, hogy az építőipar milliók szemeláttára dolgozik, é8 milliók azeme ellenőrzi a munkájukat. Igy jobban azembentünnek a hibák. Megmondani sokkal könnyebb hogy mit csináljunk, mint megvalósítani, A feladat az, hog^ az epitőipar gyorsan és jobban, többet épitaen, de ezt megvalósítani aokfajta intézkedést igényel, de nagyon sokszor elsődlegesen napi helyes intézkedést igényel. Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az epitőipar nagyobb mértékben részeaüljön az ipari részarányból. Látni kell azonban azt i3, hogy kevés az építőipari gépkihasználás foka. A jelenlegi gépi kapacitáa kihasználási foka 27^-oa. Ez abban van, hogy nem komplex módon hasznosítják a gépeket.Nem együttesen alkalmazzák a különböző építkezéseknél. Egyik helyre elviazik a markoló gépet, de ennek munkájához nincs biztositva teherautó, A markoló kiemeli a földet, de mivel nincs teherautó egy kicsi-