MSZMP Pest Megyei pártbizottsági üléseinek jegyzőkönyvei és mellékletei 1964. március 12.
2/40. ő. e. Pártbizottsági ülés. 1-67. • 1964. március 12. - Napirend: - 1. Tájékoztató a KB 1964. február 20-22-ei ülésén elhangzottakról, különös tekintettel az építőiparral kapcsolatos határozatra. - - Szerkesztett jegyzőkönyv. 1-38.
Biró Ferenc elvtárs: Szeretnék "beszélni a gyenge tsz-ek megszilárdításáról. Jámbor elvtárs a beszámolójában sokat foglalkozott ezzel. Az 1963 évi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a tsz-ek gazdálkodásában bizonyos polarizáció megy végbe. Csökken a gyenge tsz-ek száma és a tsz-ek egy másik része erősödik. A gyenge tsz-ek a rossz természeti adottságok miatt gazdálkodnak rosszul. A nagykátai vizsgálatok alapján állitjuk azt, hogy ez nem igy van. Olyan tsz-ekben, ahol a föld aranykorona értéke 15-ön felül van a megye legjobb földterületén gazdálkodnak, ahol az eszköz ellátottság, az állatállomány a tsz-ekben a megyei átlag felett van. Ennek következtében ahol az évi mérleghiány meghaladja az évi 5 millió forintot. Mi ennek a nagyfokú eredménytelen gazdálkodásnak az oka? Kétségtelenül a tsz-ek szervezésében is van néhány dolog, a termelés fokozásában, az átlagok növelésében. Sok helyen azonban nem is ez az alapvető probléma. Vizsgálatot végeztünk a gépek kihasználásával kapcsolatban. Még a jó tsz-ekben is azt tapasztaltuk, hogy a gépállomási és a saját gépek kihasználása kb. 7o %-os. A gyenge szövetkezetekben a helyzet sokkal rosszabb. Ha nem veszünk alapúi loo %-os kihasználást de figyelembe vesszük a lehetőségeket azt tapasztaljuk, hogy a megye gazdasági munka kihasználását figyelembevéve 80 millió forintos megtakarítást érnénk el egy év alatt. A nagykátai járás egyik tsz—ében ahol közel 4 millió forint mérleghiány van a helytelen gépkihasználás miatt, több mint 7oo ezer forint többlet ráfordítást eszközöltek. Ugyanakkor, amikor a fogatok kihasználását sem biztosították és igy másik, több mint 300 ezer forinttól esett el a tsz. - E két összeg meghaladja az egy millió forintot. Olyan tényezőicce hivatkozom, amit meg lehetett volna gátolni az időjárástól függetlenül. A helytelen tervezés és a helytelen szervezése a gazdálkodásnak. Ebben a tsz-ben a tehenészetben több mint egy millió forint a kiesés. Az állatok éheznek, az elles 73 %-os volt. A megszületett borjú 4o %-a elhullott. Ez olyan kiesést eredményezett, hogy a tehenészetben minden loo forint. termelési költségre mindössze 35-4-0 forint termelési érték jutott. Nem sokkal jobb a helyzet a kocanevelésben sem. Volt olyan példa, hogy egy koca 14 malacot fialt és csak egy került elválasztásra. Természetes igy jó eredményeket elérni nem tudunk. Ami a tervezést illeti a gyenge tsz-ek megszilárdításánál tapasztalható kapkodás most m a tervezés idején. Olyan dolgokra, törekszünk melyeket nem tudunk megvalósítani. Olyan kultúrák megvalósítása, melynek nincs hagyománya, nem értenek hozzá a tsz. tagok. A cukorrépánál minden ráfordított loo ft. munkadíjra 4oo ft. volt a termelés. Lebecsüljük a kenyérgabona jövedelmezőségét. Ebben a gyenge tszben a kenyérgabona termelésben minden loo ft. munkadíjra 1 o8o.ft. termelési érték jut. Ebből következésképpen levonhatjuk:
